Harrach Péter kiemelte, az emlékezetpolitika a közéleti tevekénység olyan területe, amelyen nincs helye pártpolitikai küzdelmeknek, mert az identitást és az egységet szolgálja, a múlt értékeit a jelen felelősségének tudatában továbbítja a következő generációnak.
Harrach Péter – kdnp
Minden közösségnek szüksége van emlékezésre, hogy megtalálja a gyökereit – mondta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián szerdán, Budapesten.
Harrach Péter kiemelte, az emlékezetpolitika a közéleti tevekénység olyan területe, amelyen nincs helye pártpolitikai küzdelmeknek, mert az identitást és az egységet szolgálja, a múlt értékeit a jelen felelősségének tudatában továbbítja a következő generációnak.
A bizottságot azért hozták létre, hogy védelmezze a nemzeti önazonosságot, amely a történelemben gyökerezik, az elmúlt 25 év pedig bebizonyította, hogy szükség van a szervezetre, amely egy „életképes szerveződés”, erejét pedig a sokszínű szakmai tudás adja – mondta az elnök.
Az életképesség szempontjából azonban fontos az is, hogy a testület reagálni tudjon a változó világ kihívásaira is, hiszen az utóbbi évtizedekben olyan változások történtek, amelyek érintik az emlékezetpolitika területét is: megjelentek a nyugati társadalmakat felforgató ideológiák és mozgalmak, amelyeknek valóságtorzító hatása is van – hívta fel a figyelmet Harrach Péter.
Példaként megemlítette a nyílt társadalom elméletét, amely – mint mondta – minden természetes és hagyományos közösséget gyengíteni, ellehetetleníteni igyekszik annak érdekében, hogy az egyén családi és nemzeti közössége által formált identitását egy vegyes kultúrájú globalista társadalom polgárának önazonosságává formálja.
Különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy semlegesítsék azt a hatást, amely a természetes értékeket és közösségeket támadó eszmék gyakorolnak rájuk
– jelentette ki. Hozzátette, hogy ennek érdekében hazaszeretettel és nemzeti tudattal kell bemutatni a történelmi tényeket.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a szervezet elmúlt öt évének eredményeit mutatta be.
Beszámolója szerint a Fiumei Úti Sírkertben számos új kezdeményezést indítottak, hogy egyfajta szabadtéri múzeumot, kulturális teret hozzanak létre, és bevonzzák a fiatalokat: koncerteket, irodalmi előadásokat, diáknapokat, értékközpontú „celebsétákat” szerveztek és új emlékhelyeket alakítottak ki, a Nemzeti Sírkertben pedig „okos parcellaköveket” helyeztek el annak érdekében, hogy „a sírokban nyugvók eljussanak a nagyközönséghez”.
Elindították továbbá a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, amelynek keretében a köznevelési intézményekben tanulók szervezetten, állami támogatással látogathatnak meg nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint dolgoznak a határon túli magyar emlékhelyek regisztrálásán és létrehozásán is – ismertette Móczár Gábor.
A konferencián második alkalommal adták át a NÖRI által alapított Nemzeti Emlék-őr díjakat, amelyeket a magyar nemzeti emlékezet ápolása érdekében kimagaslót alkotóknak ítélnek oda.
Elismerésben részesült Szakály Sándor a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alapító tagja és jelenlegi elnökhelyettese.
A méltatás szerint sokat tett a Nemzeti Sírkert kialakítása, valamint a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek hálózatának létrehozása érdekében, különösen nagy részt vállalt az arra érdemes katonák és sportolók emlékének megőrzésében, a hősies magyar katonai múlt ápolásában.
Weszelovszky Zoltán, a bizottság alapító tagja a temetkezési törvény kidolgozásában és a bizottság létrehozásában végzett aktív közreműködéséért, Nemzeti Sírkert kialakítása, valamint a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek hálózatának létrehozása érdekében végzett munkájáért, valamint az arra érdemes magyar mérnökök, pedagógusok, művészek, színművészek és a filmes szakma nagy személyiségeinek emlékének megőrzésében végzett tevékenységéért vehette át az elismerést.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
