Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint az USA és Oroszország szembenállása miatt a jelenlegi időszak sokkal veszélyesebb, mint a hidegháború volt. „Az USA és Oroszország között a feszültség egyre nő. (…) A bizalom maradéka is kezd elfogyni. Ha ez így folytatódik, újra a két nagyhatalom közti konfrontáció időszakához térünk vissza” – idézte Steinmiert a Welt.de a Bild német napilapra hivatkozva.
„A mostani időszak más, sokkal veszélyesebb. Korábban a világ két részre oszlott, de mind Moszkva, mind Washington pontosan tudta, hol húzódnak határaik, és tiszteletben tartották azokat. (…) A regionális kofliktusok és a nagyhatalmak csökkenő befolyása kiszámíthatatlanná teszik világpolitikát”
figyelmeztetett a német külügyi vezető.
Hasonló véleményen van a Geopolitical Futures amerikai geopolitikai agytröszt is, amely szeptemberi elemzésében, amely az Újra megjelent a második világháború előtti világ címet kapta, a következőket írja.
„Az eurázsiai kontinens válságban van. Utoljára a második világháború előestéjén láthattunk ilyet. Az Európában, Oroszországban, a Közel-Keleten és Kínában fortyogó válságok kezdenek kölcsönhatásba lépni egymással. Semmi sem akadályozza a válságok lendületét. A globális rend jelentős változások előtt áll, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy új világháború elé nézünk, de a háború lehetőségét sem lehet kizárni”
Az elemzés kitér arra is, hogy bár az Egyesült Államok áll a világrend középpontjában, új nagyhatalmak emelkednek fel, és kezdik keresni helyüket a világban. Közéjük tartozik Kína és Oroszország, de az iszlám világ is, amely próbál egy összefüggő iszlám rendszert kialakítani, s ez komoly kihívást jelent az egész világ számára.
Hasonlót a második világháború óta nem láttunk
A kiinduló pont a 2008-as válság volt, amely bizonytalanságot hozott a fennálló világrendbe. A gazdasági válság okán a társadalmi és politikai „ragasztó” tartása meggyengült. A uniós tagállamok eltérő gazdasági érdekei miatt új erőre kapott a nacionalizmus.
A regionális válságok kezdenek kölcsönhatásba lépni egymással. A migránsválság kezdete óta már több min 2 millió bevándorló érkezett Európába, és az európai városok több dzsihadista támadást is elszenvedtek, miután többek között Németország és Franciaország bizonyos számú haderővel megjelentek a Közel-Keleten. Oroszország is alakítja a közel-ekelti történések, miközben Ukrajnában Nyugat-ellenes erőket támogatja. Közben pedig katonai repülőgépek járőröznek a Baltikum, az atlanti térség és a Földközi-tenger felett.
A kép Szíriában, egy Damaszkuszhoz közeli városban készült 2014-ben. Sokat elárul a migránsválság kezdetéről. Forrás. Huffingtonpost.com
A Geopolitcal Futures elemzői úgy vélik, a mostanihoz hasonló, széles körben elterjedt bizonytalanságot a második világégés óta nem láttunk, és még nem léptek a kritikus szakaszba. Mégis, a gazdasági és társadalmi válságok mindenkit érintenek, és a konfliktusok a Közel-Keleten, az orosz határvidéken és a Dél-kínai-tengeren zajlanak.
Még érdekesebb, hogy az Egyesült Államok visszatér a második világháború előtti szerepéhez.
A legfőbb probléma
A legveszélyesebb tényező, hogy nincs biztonsági szelep, nincsenek egyértelműen meghatározható erők, amelyek képesek megállítani a harcokat a Közel-Keleten, kezelni az EU belső válságát, vagy az orosz gazdasági problémákat, illetve a felemelkedő Kína okozta kihívásokat.
Amennyiben az a trend továbbra is folytatódik, ez az eurázsiai térség geopolitikai átalakulását jelenti majd, ahogy az a második világháború idején is történt – vonja le a következtetést az agytröszt.
Körkép.sk/KL
Nyitókép:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
