Érzékelhető a magyarellenesség Romániában, ugyanakkor a politikai elitben és a polgárokban sem alakult ki a diszkrimináció-tudatosság, ezért a kisebbségi jogvédő harcot át kellene tenni ilyen típusú diskurzusra – hangzott el egyebek mellett egy, a román–magyar viszonyt vizsgáló felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
Elfogadó a magyarokkal szemben a román többség, viszont a nyelvhasználat esetében kevésbé megengedőek. Zavarja őket, ha a környezetükben magyarul beszélnek, sokan gondolják úgy, hogy a románok jelenlétében át kellene váltani román nyelvhasználatra, valamint azt, hogy a magyarok nem is akarnak románul megszólalni. Többek között ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Bálványos Intézet által kezdeményezett Kisebbségi Monitor 2020 kutatásnak a magyarellenességet mérő eredményeiből.
A felmérést csütörtökön Sepsiszentgyörgyön ismertette Kiss Tamás szociológus, a kutatás szakmai vezetője, Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója, Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. A sajtótájékoztatón részt vett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
A járvány miatt online és telefonos lekérdezéssel készült reprezentatív felmérés érdekessége, hogy a mintát két csoportra osztották: egyik felében általánosan a kisebbségekre vonatkoztatva fogalmazták meg a kérdéseket, míg a másik felében a magyarokra. A különbséget értékelték magyarellenességként, hiszen például ha a többség általánosan elfogadja a kettős állampolgárság intézményét, ám a magyarok esetében kevésbé megengedő, az már magyarellenességként értelmezhető, fejtette ki Kiss Tamás.
A válaszokat értékelve arra jutottak, a románok elfogadóak a magyarokkal szemben, a többség befogadná a családjába, alkalmazná a magyarokat, kiadná neki a lakását, vásárolna tőle.
„A magyarokat is nyitottság jellemzi ezen a téren, esetükben a családba való befogadásnál volt nagyobb az ellenállás, ám ez azzal magyarázható, hogy a vegyes családokban általában a többség nyelvi normái érvényesülnek” – részletezte Kiss Tamás. Rámutatott, a magyarok körében az tapasztalható, hogy nem diszkrimináció-tudatosak, a többségük nem érzi az igazságtalanságot, például
természetesnek tartják, amit a román nemzetállam 102 éve sulykol, hogy a román és a magyar nyelv nem egyenértékű.
Összehasonlításképpen említette, hogy a roma személyes élettörténetekben szervezőelemként jelenik meg a diszkrimináció, míg a magyarok esetében nem.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
