Nem tudtak tárgyalni a parlamentben az atomerőmű bővítéséről Tokár Géza2026. 08. 25., k – 10:43
Határozatképtelennek bizonyult a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű bővítésével kapcsolatos problémák miatt összehívott parlamenti bizottság, a koalíció blokkolta az ülést.
A bizottság összehívását az ellenzéki SaS kezdeményezte, a megbeszélésre Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas), a gazdasági tárca vezetője is meghívást kapott – tudósított róla a Denník N portál. A két érintett végül nem jött el, ahogy a kormánypárti képviselők is távol maradtak. Így továbbra sem tudni, hogy milyen állapotban van a bővítés és elsimult-e a kormánytagok közti vita.
Fico és Saková a bővítés alapfeltétele, a cseh ČEZ tulajdonrészének állami megvásárlása miatt kerültek egymással konfliktusba. A ČEZ ugyanis részesedéssel bír az állami JESS-ben, amely előkészíti a projektet, viszont Saková gyanúja szerint a cseh fél alapos haszonkulccsal próbálja eladni az államnak a kérdéses tulajdonrészt.
Mivel a gazdasági tárca szerint hűtlenül kezelnék a forrásokat, a tranzakció jelenleg is áll – miközben Fico gyorsítaná az ügymenetet. A hírek szerint a cseh vállalat nagyjából százmillió euróval magasabb összeget szeretne kapni a tulajdonrészért, mint amennyit az a gazdasági tárca szerint valójában ér. A konfliktust sajátos módon oldják fel – a gazdasági minisztériumtól a kormányhivatalhoz kerül át a tranzakció irányítása, így Robert Fico, nem pedig Saková viseli a felelősséget a többletkiadásért.
A parlamenti ülésre nem csak a kormánytagok nem mentek el, az állami cégek meghívott vezetői is hiányoztak. Peter Líška atomügyi kormánybiztos mellett az összes, az ügyletben érintett vállalat igazgatója meghívót kapott – érdekesség, hogy az érintett üzletvezetők tegnap közösen egyeztettek a jövőbeni fellépésről. Fico tájékoztatása alapján Líška hozhat döntést a tulajdonrész megvásárlásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Egyszerű vitából bírósággal való fenyegetőzés lett Eduard Chmelár kijelentéseiből a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű építése kapcsán. Chmelár szerint kilencven millió euróval akarják lehúzni az államot, Fico jogi elégtételt követel.
A furcsa konfliktusnak két szempontból is különös előélete van. Egyrészt a bővítési folyamat jogi akadályok miatt csúszik és Fico Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszterrel is összeveszett már az engedélyezés lassú folyamata miatt. Másrészt rámutat arra, mennyire megromlott Fico és Chmelár kapcsolata: pedig a politikus és a baloldali filozófus-politológus megmondóember pár éve még kimondottan jó viszonyt ápolt egymással.
Csehül állnak
Chmelár alapállítása, hogy az atomerőmű beharangozott kibővítéséhez szükséges rendezés miatt be akarják csapni az államot. Ahogy azzal egy korábbi cikkben bővebben is foglalkoztunk, a jászlóapátszentmihályi erőmű beruházása nem annyira egyszerű, mint azt az amerikai Westinghouse és Robert Fico miniszterelnök télen beharangozott megállapodásából sejteni lehetett.
A projekt előkészítéséhez ugyanis szükséges, hogy a szlovák állam hozzájusson a Szlovákiai Nukleáris Energetikai Társaság (JESS) teljes tulajdonrészéhez – csakhogy a vállalat 49 százaléka a cseh ČEZ energiaszolgáltató tulajdonában van.
Ezen a ponton pedig váratlan probléma adódott: a cseh résztulajdonosok drágábban szeretnék eladni a cégrészt, mint amennyi a szlovák fél szerint a befektetés értéke. Nem csak Chmelár gondolja így, Denisa Saková gazdasági miniszter is kimondottan óvatos a kérdésben, árbecslőkkel próbálna utánajárni, mennyit is kéne fizetnie az államnak a ČEZ-nek.
Az óvatos stratégia azonban nem tetszik Ficónak: a miniszterelnök minél hamarabb túl akarna lépni a tranzakción, hogy ne csússzon el a projekt. Akad még egy probléma is – a beruházást nem tudják időben stratégiai befektetéssé minősíteni, ha sokáig tart a huzavona a szlovákok és a csehek között, márpedig akkor újra kell indulnia az eurómilliókat és éveket felemésztő engedélyezési folyamatnak is.
Kilencven milliós lehúzás
Az egyébként is veszekedésig fajuló Fico-Saková konfliktusba sikerült beletenyerelnie Eduard Chmelárnak, mikor szakértőként megszólaltatták a TA3 hírtelevízióban.
Chmelár szerint a ČEZ valójában arra használja fel a helyzetet, hogy pénzt zsaroljon ki a kormányból, a tulajdonrész átadásakor pedig kétszeresen felülértékeli a vagyonrészt – 189 milliót kér az üzletért, ezzel 90 millió euróval rövidíti meg az államot. „Emiatt pedig Saková nem akar a börtönbe menni” – jegyezte meg a politológus, állást foglalva a gazdasági tárca mellett.
Fico médiainformációk szerint rendkívül élesen reagált a felvetésre, telefonon követelt elégtételt Chmelártól és jogi lépésekkel fenyegetőzött a hírnevének megsértése miatt. A szlovák kormányfő szerint ugyanis ezzel az árral nincs különösebb probléma, viszont a késlekedés miatt a nemzeti érdekek is sérülhetnek. Hasonlóképp a ČEZ is bírósági eljárást helyezett kilátásba, álláspontjuk szerint a részesedés értéke megfelel a valóságnak. Elképzelhető, hogy a konfliktust végül Fico közbenjárása oldja fel, Saková és a gazdasági tárca helyett a Kormányhivatal rendezi el az ügyletet a csehekkel.
Megromlott barátság
Chmelár a történtek után visszavonulót fújt – állítja, hogy nem vádaskodott, csak gyanút fogalmazott meg a közjó védelme érdekében, az áron felüli adásvétel ugyanis nem érdeke az államnak.
Függetlenül attól, hogy lesz-e a közjátéknak jogi következménye, az eset rávilágít arra, mennyire eltávolodott egymástól a néhány éve még közeli viszonyt ápoló Chmelár és Fico. A felvállaltan hangsúlyosan baloldali közszereplő a 2020-as évek elején még a kormányfő egyik védelmezőjének számított, viszont nem nézte jó szemmel, hogy az egykor magát szocialistaként definiáló Fico egyre több témában a szélsőjobbal közös álláspontra helyezkedik.
Chmelár a 2023-as kormányváltást követően Fico egyik tanácsadójává vált, de az egyre erősebb kritikáit nehezen viselték a kormánypártok. 2024-ben csúnya körülmények között menesztették: kikelt a kormányba beemelt szélsőjobboldali múltú tisztviselők, például az SNS-jelölt Tomáš Taraba és Martina Šimkovičová ellen, de a kormány Izraellel kötött védelmi ügyleteit is kritizálta. Válaszul menesztették a tisztségéből – azóta független szakértőként ténykedik.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya |
Eduard Chmelár, korábbi államfőjelölt és politológus lett a Socalisti.sk párt elnöke. Erről a politikai szubjektum közgyűlése besztercebányai alakuló ülésén döntött.
A magát baloldalinak nevező formáció alelnökei között van a Tublatanka zenekar szövegírója, Martin Sarvaš, a gyermekük láthatási jogáért harcoló szülőket képviselő szervezet aktivistája, Beáta Janočková, a Nemzeti Bank közgazdásza, Daniel Patkoš, továbbá Artur Bekmatov egy baloldali ifjúság szervezet vezetője is. Bekmatov a Zem a vek álhíreket és dezinformációkat közlő folyóirat munkatársa is egyben, és a Kommunista Párt tagja is volt. A Socalisti.sk elsődleges céljai között nevezi meg a kapitalizmus legyőzését.
(webnoviny.sk)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
