Az ukrán hadseregre nézve nem túl hízelgő cikket közölt a The Washington post, amely felkészületlen katonákról, húsdarálóba küldött újoncokról, súlyos lőszerhiányról számol be Ukrajna kapcsán. A cikk több fronton harcoló katonát is megszólaltat, akik kendőzetlenül számolnak be a problémákról. Azt nehéz megállapítani, hogy a cikk megjelenése nyomásgyakorlásként szolgál Kijevvel szemben, hogy változtassa meg taktikáját, vagy az oroszokat próbálják félrevezetni az információs térben. Tény, hogy olyan dolgokról írtak a Post oldalán, amelyet régóta lehetett sejteni. Ilyen például a kényszersorozások ténye – bár nem ezt a megfogalmazást használták. Az is kiderült, hogy az ukrán veszteségek (sebesültekkel együtt) meghaladhatja a 120 ezer főt.
A Washington Post szerint Ukrajna egykori előnye, amit felkészült hadserege biztosított számára Oroszországgal szemben az elmúlt év háborúja felmorzsolta. Legtapasztaltabb és legütőképesebb katonái vesztek oda vagy sebesültek meg, ami “megkérdőjelezi Kijev harctéri képességeit a tavaszi offenzívával kapcsolatosan”.
Itt érdemes kiemelni, hogy az amerikai narratíva igyekszik élőerő takarékosságra bírni Kijevet, különösen nehezményezik Washingtonban, hogy az ukránok nem adják fel Bakhmutot, hanem súlyos veszteségek árán is tartják a stratégiai szempontból nem túl lényeges várost. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pedig nem úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna támogatását fenn kell tartani, hogy minél kedvezőbb pozícióból ülhessen tárgyalóasztalhoz.
Egyébként ez már a sokadik olyan amerikai sajtóban megjelent cikk, ami kritikusan fogalmaz Ukrajnáról. Nemrég például a Politico számolt be egyre mélyülő szakadékról Kijev és Washington között. Most a Poston volt a sor, és a két cikk közös jellemzője, nem már rég nem Ukrajna teljes győzelméről beszélnek – szemben például a szlovákiai atlantisa keménymag által továbbra is erőltetett narratívával.
A Post szerint az amerikai és német (nem hivatalos) információk alapján az ukránok legalább 120 ezer katonát veszíthettek el eddig a háborúban sebesültekkel együtt. Mivel íratlan szabály, hogy becsléseknél a sebesültek száma háromszorosa az elesetteknek, ez azt jelenti, hogy 30 ezer katona esett el, 90 ezer sérült meg úgy, hogy nem térhet vissza a harctérre. Ebből Ukrajna 13 ezer elesett katonát ismert eddig be.
Az orosz oldalnak támadó félként ennél jóval nagyobb veszteségei lehetnek, a nyugatiak 200 ezer főre teszik az orosz elesett és sebesült katonák számát. Ugyanakkor a Post azt is leszögezi, hogy Oroszország nagyobb lakossággal és nagyobb kapacitású hadiiparral rendelkezik.
Ez az ukrán haderő nem a tavalyi ukrán haderő
Az ukránok erős hadserege ma már nem annyira erős. A 46. ukrán rohamdandár zászlóaljparancsnoka szerint a háború a legértékesebb harci tapasztalat:
“Egy hat hónapos harcot túlélő katona és egy lőtérről érkezett katona értéke ég és föld”
mondta a Kupol hívójelre hallgató tiszt, aki egyébként igen bátran még nevét adta véleményéhez, számolva azzal, hogy nyilatkozata miatt felettesei elő fogják venni.
Kupol ugyanis elárulta, hogy maroknyi harci tapasztalattal rendelkező katona maradt a fronton. A többiek meghaltak vagy megsebesültek.
Az ilyen kijelentéseknek komoly súlya van, mert több kritikát is előrevetítenek a Nyugat felé. Vagy azt, hogy késlekedett a lőszerszállítmányokkal és lassan adta át a haditechnikát az ukránoknak, vagy azt, hogy úgy ment bele ebbe a konfliktusba, hogy nem volt stratégiai terve a végjátékra, és az ukránok rosszabbul kerültek ki a harcokból, mintha vállalták volna az oroszok által anno követelt semlegességet.
A Post Andrij Jermak ukrán elnöki tanácsadót idézte, aki azt nyilatkozta, hogy az ukrán haderő állapota “nem csökkenti optimizmusát a tavaszi ellentámadás sikerével kapcsolatban”. Az ukránok április vége/május eleje táján terveznek déli irányú offenzívát indítani – ennek kivitelezhetőségével kapcsolatban egyre több kétség merül fel. Annak ellenére, hogy Washington is úgy gondolja, hogy az orosz haderő állapota rosszabb lehet a hatalmas lemorzsolódás miatt. Ugyanakkor az ukránok most lényegében támadók lesznek és egy olyan terület ellen készülnek offenzívát indítani, ahol az oroszok jól beásták magukat.
Még Kijevben sem mindenki hiszi el a nagy áttörés ígéretét
Ukrajnában is vannak kevésbé lelkes hangok. A Postnak nyilatkozó egyik (neve elhallgatását kérő) magasbeosztású kormánytisztviselő őszintén elmondta, hogy a Nyugat által ígért tankok mennyisége csak “szimbolikus” (erre a szakértők már hónapok óta próbálják felhívni a figyelmet). Ráadásul az sem biztos, hogy a frissen kiképzett utánpótlás időben a harctérre jut.
“Ha több erőforrásod van, akkor aktívabban támadhatsz. Ha kevesebb az erőforrásod, védekezel. Védekezni fogunk. Éppen ezért, ha engem kérdez, nem hiszek a nagy ellentámadásba. Szeretnék hinni benne, de látva az erőforrásainkat, azt kérdezem: ugyan mivel fogunk harcolni? Legfeljebb lokális áttöréseket érhetünk majd el. Nincs emberünk. Ha támadásban vagyunk, kétszer-háromszor több embert veszítünk, mint a védekezők”
fogalmazott a névtelen politikus.
A fentebb már idézett zászlóaljparancsnok saját bevallása szerint abban reménykedik, hogy az ellentámadásban részt vevő, nyugaton kiképzett katonák jobban teljesítenek majd, mint akik jelenleg az ő parancsnoksága alatt vannak. Korábban 500 harcedzett, tapasztalat katonával rendelkezett. Ma már csak ő marad, a teljes állományát újoncokra cserélték.
A rettegés foka
Ezek az újoncok pedig szó szerint félnek harcolni. Kupol szerint olyan katonák kerültek a parancsnoksága alá, akik még sosem dobtak el egy gránátot sem, akik félelmükben gyorsan feladták pozíciójukat a harctéren és akikben egyszerűen nem lehetett rábízni a saját fegyverüket.
Kupol egysége a télen vonult ki a kelet-ukrajnai Soledar városából. A tiszt elmondása szerint a harcok során több száz ukrán katona adta fel pozícióját. Most megint teljesen tapasztalatlan emberállománnyal kénytelen helytállni a fronton:
“100 katonát kapok, de nem adnak időt, hogy felkészítsem őket. Azt mondják, vigyem őket csatába. Ők meg csak mindent eldobva menekülnek. Így van. Tudod miért? Mert a katona nem akart lőni. Kérdeztem tőle, miért. Erre azt felelte: félek a lövés hangjától. És valamiért még sosem hajított el egy gránátot sem.”
mondta. Ezekhez a problémákhoz még akut lőszerhiány is társul.
“Itt állunk a fronton, és jön az ellenség, hogy visszaszorítsanak, és nekem nincs mivel lőnöm.”
mondta Kupol. Óvatos kritikát is megfogalmazott Kijev felé:
“Olyan mintha csak interjúkat adnánk arról, hogy már nyertünk, vagy két hét múlva nyerni fogunk”
Hasonlóan lesújtó volt Dmitro beszámolója. A Donyeck régióban harcoló 36. tengerészgyalogos dandárnál szolgálatot teljesítő katona beszámolója szintén sokkoló. Elmondta, hogy a katonák egy jelentős része fél elhagyni a lövészárkokat. Az ágyúzás pedig időnként olyan intenzív volt, hogy volt katona, aki pánikrohamot kapott és a többieknek kellett lefogni. Hiába adott lelkifröccsöt nekik a valós kockázatról, a legközelebbi nehéz helyzetben egyszerűen feladták pozícióikat, és elmenekültek.
“Nem hibáztatom őket. Nagyon össze voltak zavarodva”
mondta a tiszt.
Emberhiány, nyugati kiképzés
Az sem titok már, hogy az orosz haderő már nem olyan gyenge a fronton, mint volt tavaly. Ma már több mint 325 ezer katonája van Ukrajnában, további 150 ezer mozgósított katonát még ezután vezényelnek a harctérre. Az ukrán katonák kevesebben vannak és nincs elég lőszerük. Ezt maga Budanov, az ukrán hírszerzés feje ismerte el.
A Post beszámolója szerint, míg a háború elején az ukránok önként jelentkeztek harcolni, ma már a többség rettegni kezdetett a behívótól. Olyannyira, hogy az ukrán belbiztonsági szolgálatnak le kellett állítania azokat a Telegram-fiókokat, amelyeken keresztül a férfiak egymást értesítették arról, hogy éppen hol osztják a behívókat, mely helyszíneket kell elkerülni. Ez egybevág azokkal az információkkal, miszerint Ukrajnában hetek óta kényszersorozás zajlik.
Az Egyesült Államok eddig többnyire a nyugati haditechnika használatára képzett ki ukrán katonákat. Németországban eddig mindössze 650 ukrán katona végezte el a teljes kiképzést. Március végéig további zászlóaljak fejezik be a programot, pontos számot érthető okokból nem hoznak nyilvánosságra. Beszédes azonban, hogy az EU idén 30 ezer ukrán katona kiképzését vállalta. A britek tavaly 10 ezer ukrán katonát képeztek ki, idén további 20 ezer kiképzése várható. Ezek a számok jelentősek, de a katonák időben nagyon elszórtan kerülnek majd ki a frontra – ahol addigra ki tudja, mi vár rájuk.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
