Huszonegy ajánlóíven szerepelt egy pócsmegyeri hölgy ajánlása a 2018-as kampány során, holott ő csak két jelöltet ajánlott. Az általa tett feljelentést a rendőrség eredménytelenül lezárta, mert nem tudni, ténylegesen ki volt a hamisító. Jogászok és politikusok szerint jogi szigorítással kellene fellépni a kampánypénzre hajtó hamisítók ellen.
Tizenkilenc kamupár élt vissza a pócsmegyeri Topits Judit nevével, ez derült ki abból a megkeresésből, amit az asszony adatigényléssel kért ki a Pest megyei 3. választókerület választási irodájától 2018 márciusának végén. A hölgy azonban mindössze két, nem kamu jelöltet (egyikük az akkor még létező Együtt, másikuk egy független aspiráns volt) ajánlott, ezért feljelentést tett a rendőrségen, akik most, 2020. januárjában zárták le a nyomozást.
Eredménytelenül!
Az Index cikke szerint a rendőrségi határozatból kiderül, némely érintett kamupárt aláírásgyűjtőit gyanúsítottként hallgatták ki. Egy részük viszont nem kívánt vallomást tenni. A lap szerint volt, ahol az érintett pártok vezetőjét vagy éppen az aláírásgyűjtő ívet átvevő – tehát jogi felelősséggel tartozó – személyt nem azonosították gyanúsítottként, és
elfogadták az érvelést, hogy nem lehetett tudni, kinek adták át az íveket a konkrét gyűjtéshez.
Az Index a határozat alapján olyan esetről is beszámol, ahol a konkrét aláírásgyűjtő beazonosítható volt, írásmintát vettek, éppen úgy, mint a feljelentőktől, akiknek az adataival visszaéltek. Persze a rendőrök megkeresték valamennyi érintett pártot, amelyek ajánlóívein hamis aláírás szerepelt, de a legtöbb esetben az aláírásgyűjtő személy „nem került beazonosításra”, sőt a megkeresésekre érdemi válasz sem érkezett.
A felkért írásszakértő eközben megállapította, hogy a kérdéses ajánlóíveken szereplő hamis aláírás (az ívet az ajánlásgyűjtő személynek is alá kell írnia) nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származik, azaz nem azoktól a kevesektől, akik papír szerint gyűjtötték egyes kamupártoknak az aláírásokat.
A határozat – nem kicsi malíciózus mosolyt az arcunkra csalva – azt írja:
a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlóíveken szereplő hamis aláírások nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származnak, valamint az eljárás során nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyűjtő íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye.
Topits Judit a Facebookon így kommentálta a hatósági döntést:
Minden világos: a gyanúsítottak nem kívántak vallomás tenni és a kamupártoktól érdemi válasz nem érkezett, így nem bizonyított, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy összecsaltak egy csomó kamu aláírást. Szerintem Mikszáth Kálmán, Jaroslav Hasek és Franz Kafka sírva könyörög a receptért.
Lenne helye jogszabály-módosításnak
Sajnos büntetőjogilag teljesen helytálló a rendőrségi megállapítás. Megkeresésünkre Borbély Andrea jogász, a Nemzeti Választási Bizottság tagja azt mondta, a büntetőjog szempontjából
csak akkor lehetett volna megállapítani a tényleges elkövetőt, ha például egy tanú ott lett volna, és rendőrségi jegyzőkönyvbe mondja, hogy „igen, XY tette oda a hamis aláírásokat”.
Így azonban elkövető megállapítása nélkül kellett lezárni a nyomozást.
A jogász szerint viszont sokkal pikánsabb az ügy választási jog szempontjából. A választópolgár ugyanis kikérheti a nevében tett ajánlásokat, és ha olyat talál, amilyet ő nem tett, akkor kérheti azok érvénytelenítését. Azonban ilyen esetben is
csak saját magára nézve tehet nyilatkozatot, a többi, az íven szereplő esetleg hamis ajánlás érvényes marad
– tette hozzá. Borbély Andrea is úgy véli, jogi szigorítással lehetne fellépni a kamupártok ellen, így például a jogalkotó előírhatná, hogy a választások előtt bizonyos idővel korábban legyen bejegyezve azért, hogy látszódjon, hogy az valóban működik, adott székhelyen megtalálható stb. Ilyen előírás lehetne például, hogy legyen egy lezárt teljes, január 1-től december 31-ig terjedő pénzügyi éve – mondta. A jogi szakember úgy vélte, a jelölő szervezettől nyilvántartásba vételkor vagy a kampánytámogatás előtt lehetne kérni letétet, biztosítékot, bankgaranciát, vagyonnyilatkozatot abból a célból, hogy biztosítva legyen a kampánytámogatás esetleges visszafizetése. Ha nem tudják ezt biztosítani, akkor akár korlátozni is lehetne a kampánypénz mértékét.
Az esetleges internetes, például ügyfélkapun keresztül történő ajánlásgyűjtésre vonatkozó felvetésünkre Borbély Andrea úgy válaszolt, ha olyan lenne az elektronikai rendszer, akkor valamilyen szinten megoldás lehet az ügyfélkapun keresztül történő elektronikus ajánlás. De akkor is kellene egy olyan nyilatkozat is az ügyfélkapus felületen, hogy az adott választó csak ezen a platformon keresztül ajánl, és papír alapon nem. A jogász úgy vélte,
sérülhet az általános választójog elve, ha megszűnne a papír alapú ajánlásgyűjtés,
és azt kizárólag ügyfélkapun keresztül lehetne megtenni.
A szentendrei választókerületben is számos kamupárt indult, ahogy országosan is – mondta Pál Gábor, a Jobbik akkori jelöltje, aki ma Szentendrén önkormányzati képviselő.
Több kamujelöltet és kamupártot is bejelentettünk, többen is kikérték az adatokat, így számos kamupárt is lebukott a kampány során. A hatóságok és az NVI egyiket sem vizsgálta ki, így a magyar emberek futhatnak összességében 3,3 milliárd forint közpénz után
– közölte lapunkkal.
Pál Gábor szerint európai példák alapján kell szigorítani a választási indulást, a Jobbiknak, illetve civil szervezeteknek, mint például a Transparency Internationalnek is vannak erre javaslatai. A szentendrei politikus felhívta a figyelmet, hogy a cikkben is szereplő kamupártok
gyanúsan gyorsan leadták az íveket, holott senki nem látta őket gyűjteni.
Pál Gábor szerint szomorú, hogy így kellett lezárni Topits Judit ügyét, úgy véli, szigorítani kellene a jogszabályokat, hogy az elkövetők ne úszhassák meg a hamisítást.
Ha a hatalom akarná, akkor a kamupárthálózatot a jog eszközeivel fel tudná számolni, de a kormánypártoknak sajnos érdeke, hogy ezek folytatni tudják „zavarórepülésüket”
– mondta megkeresésünkre a szentendrei konzervatív politikus.
Az asszony esete nem egyedi. Ugyancsak 2018 tavaszán tett feljelentést a Fejér megyei 2-es választókörzetben a Momentum képviselőjelöltjeként induló Tóth Péter. Az ő adatai tíz kamupárt ívein voltak fellelhetők, a rendőrség pedig ebben az esetben is azzal zárta le a nyomozást, hogy
nem derült ki, ki követte el a bűncselekményt, ahogy az sem bizonyosodott be, hogy aki végül benyújtotta az ajánlóíveket, annak tudomása lett volna arról, hogy Tóth Péter aláírása hamis az íveken.
Hogy is jön ki a 3,3 milliárd?
Korábban az Alfahír is beszámolt róla, a 2018-as országgyűlési választási kampányban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) 757 millió forint bírságot szabott ki különféle kisebb-nagyobb szabálytalanságok miatt. Ennek az összegnek a zömét a kamupártokra szabták ki. A Topits Judittól adatot lopó Elégedetlenek Pártja a bírságlista második helyezettje 105 millió forinttal, míg a hölgy adataival ugyancsak visszaélő Oxigén Párt 102 millió forintnyi be nem fizetett bírsággal a korántsem dicsőséges dobogó harmadik fokán áll.
Az NVI által kiszabott bírságok azonban csak hab a tortán. A kamupárt kifejezésnek nem véletlenül szinonimája a bizniszpárt szó, ugyanis
az országgyűlési választáson az egyéni jelölt és az országos listát állító párt is vaskos állami támogatásban részesül.
Csakhogy ha a jelölt, illetve a párt nem éri el a kettő, illetve az egy százalékos eredményt, akkor a felvett támogatást vissza kell fizetni. A 2018-as választások után – az adóhatóság adatai szerint – 17 kamupártnak összesen 2,6 milliárd forintot kellett volna visszafizetnie. A NAV végrehajtásai egy esetben voltak sikeresek: a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt nevű formációtól írd és mondd
8169, azaz nyolcezer-egyszázhatvankilenc forintot
sikerült visszaszerezni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
