A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor elutasított. A témáról ezúttal a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatóját, Chikán Attilát kérdeztük.
Korábban mondták– Óvatosan a béremeléssel – Mellár Tamás
– Nem lehet cél az alacsony bér – Csaba László
– Túl alacsony a minimálbér – Németh György
– Emelni kell a hazai béreket – Pogátsa Zoltán
– Lemaradunk a bérversenyben – Csath Magdonla
– Elkerülhetetlen a béremelés – Bod Péter Ákos
– Átfogó program kell a béremeléshez – Dávid Ferenc
– Oszlopoknak kell ledőlni – Sarkadi Szabó Kornél
– Kultúraváltás is kellene – Baritz Sarolta Laura
– Túl magas az adóteher – Vámosi-Nagy Szabolcs
– Váltás kell a béremeléshez – Varga István
– Segítene a járulékcsökkentés – Koji László
– A magyarországi bérek jelentősen alacsonyabbak, mint a fejlett világban kifizetett bérek, tehát valóban jó lenne azokat emelni – nyilatkozta lapunknak a professzor. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, hiszen a közgazdász számára magától értetődő, hogy a munkabér emelése csak akkor lehetséges, ha növekszik a termelékenység. A szakértő hozzátette, miután a magyar termelékenység – pontosabban az egy ledolgozott munkaórára jutó bruttó hazai termék (GDP) – nagyjából fele az EU átlagának, nem csoda, ha a bérek is elmaradnak attól. Vagyis valóban jó lenne az irreálisan alacsony hazai béreket emelni, de azt csak úgy lehet, ha sikerül növelni a termelékenységet. Egyelőre azonban nem látni a bérnövekedés fedezetét.
– Az más kérdés, hogy a termelékenység emeléséhez a dolgozó egyéni teljesítménye mellett sok más tényezőnek is köze van. Így például a munkaszervezés társadalmi és üzemi szintű színvonalának. S ezen a területen vannak problémáink, hiszen a munka társadalmi szervezése rendkívül alacsony fokú hazánkban, és ennek következtében az egyéni teljesítmények nem tudnak társadalmi szintű teljesítménnyé összeállni. Ezért pedig nincs meg a fedezete a magasabb bérnek. Ha mindezt figyelmen kívül hagyva emelnénk a béreket, akkor annak olyan hatása lehetne, mint a közalkalmazotti bérek 2002-es emelésének, amelynek költségvetésre gyakorolt súlyos hatása hosszú ideig gondot jelentett a gazdaság számára – mondta Chikán Attila.
A közgazdász szerint az egyéni vállalkozások nyilván az egyéni lehetőségeik szerint emelhetik a béreket, de ő a maga részéről társadalmi szinten a termelékenység emeléséhez kötné a béremelést. A súlyosbodó munkaerőhiány persze a piacból kikényszeríthet béremelést, amire látunk példákat, s a jövőben is láthatunk, ehhez azonban más helyről kell elvonni a forrásokat, ami beszűkítheti a fejlesztési lehetőségeket. Mint mondta, a munkabérek emelését nem egyszeri eseményként, hanem egy folyamat részeként kell elképzelni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 15.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
