Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet! Arra is figyelmeztet, hogy már most kezdjünk el tenni azért, hogy megtartsuk a vizet, ha lesz csapadék.
Szokás mondani, hogy az óceán is cseppekből áll, tehát bárki bármennyi vizet meg tud takarítani, azzal segít – fogalmazott az InfoRádióban Németh András, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója, arra buzdítva mindenkit, hogy próbáljon meg bármit, amivel spórolni lehet a vízzel.
Példaként említette az autósmosást, amit a szavai alapján „el lehet halasztani karácsony előttre”. Ami a fürdést illeti, azt mondta, ha van otthon gyerek, pláne, ha több is, akkor a fürdővizük „tökéletesen felhasználható arra, hogy abban fürödjön a szülő”.
Ha pedig valakinek van otthon „angol pázsitja” öntözőrendszerrel, akkor ideje ezt elengedni, ahogyan ezt már Angliában is megtették. Magyarországon amúgy is más a klíma, és ez nem más, mint urizálás – tette hozzá, arra is felhívva figyelmet, hogy próbáljunk meg olyan termékeket vásárolni, amiknek kevesebb víz kellett az előállításához, még ha ez nem is egy azonnali megoldás.
Arra a kérdésre, hogy közép és hosszú távon mit tudunk tenni, például a pázsit esetében, arra azt válaszolta az ökológus, hogy akár lecserélhetjük a gyepet egész más növényekre, de el is fogadhatjuk, hogy ki fog nyaranta száradni. Hogy ha valaki tíz éve a főtérre mocsári ciprust ültetett, majd elapadt a patak, akkor lehet, hogy ezt ki kell cserélni egy olajfára, ami Görögországban 2500 évig el tud élni, ameddig nem jön a tűz és nem emészti el – mondta.
Németh András szerint
hajalmosak vagyunk arról beszélni, hogy most nincs víz és nem is lesz többé, de ez nem igaz.
A klímaváltozás miatt forraljuk magát az egész bolygót, ami olyan mint a víz: először csak kellemesen gyöngyözik, aztán egyre nagyobb bugyborékok vannak, majd végül ki is fog futni, és így működik a klíma is – magyarázta. „Túl fog melegedni például a Földközi-tenger, majd ősszel-télen jönnek a hidegbetörések északról és nagy mediterrán ciklonok fognak képződni, amiknek neveket adunk, és ha szerencsénk van, akkor nem minket fog megtalálni, de hozza majd a vizet. Rengeteg vizet, a kérdés csak az, hogy akkor azzal a vízzel tudunk-e kezdni valamit, azon kívül, hogy pánikolunk tőle” – fogalmazott.
Jó megoldás lehet, hogy
vásároljon esővízgyűjtő tartályt, aki csak tud, illetve a telken belül kell megpróbálni minél többet elszikkasztani,
ami nyilván egy olyan területen, ahol 100 százalékos beépítettség van, vagy a panel negyedik emeletén nem működik. De ettől még a lényeg, hogy a csapadékvizet minél közelebb meg kell fogni a keletkezés helyéhez és a lefolyást kell lassítani – hangsúlyozta.
A műanyag (IBC) tartály jó megoldás, mert abból lehet locsolni a paradicsompalántát a magaságyásban, bár a magaságyás nem a mi klímánkra való, csapadékosabb helyen találták ki, tehát egy „totális zsákutca” – jegyezte meg Németh András –, és ha a tartály megtelik, akkor a áshatunk egy szikkasztó gödröt, amibe a többletvizet bele lehet ereszteni.
Ami a közterületeket illeti, úgy működik a városi táj, hogy az aszfalthoz képest a gyepek és a fák rendszerint följebb vannak emelve 20 centivel, azaz ha esik az eső, az odafolyik, ahol az emberek is járnának, és a fák azok meg ugyanúgy szomjaznak – mutatott rá természetvédelmi őr, aki szerint ezt kellene megfordítani, azzal együtt, hogy el kell fogadni, hogy az 5-10-30 évente ismétlődő, egyre hevesebb csapadékesemények nem fogják tudni a napi rutint engedni, vagyis rugalmasabbnak kell lennünk.
„Ne egymagunk próbáljuk meg kitalálni a frankót, hanem
kezdjünk el közösségbe tömörülni. Legyen egy utcaközösség, legyen egy lakótömb-közösség. Legyen egy kisebb közösség, ahol már több utca fog össze.
És utána, hogyha ezt elkezdjük felépíteni, akkor milyen érdekes, erre épülnek föl azok a politikai rendszerek, amik önkormányzati-képviselő, polgármester, jönnek a megyei szintek, és jön az országos képviseleti szint. Ezeket kell szépen alulról fölépíteni ezeket a kis közösségeket, és ezeknek közösen kell kitalálni a helyben jól működő megoldásokat” – fogalmazott a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója.
A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
