A győri kettős gyermekgyilkosságot követően Novák Katalin családügyekért felelős államtitkár is nyitottnak mutatkozik a szabályrendszer szigorítására, hogy a bántalmazók eltávolíthatók legyenek a család közeléből.
Az államtitkár Varga-Damm Andrea jobbikos képviselővel osztotta meg, hogy tudatában van a rendszer hiányosságának, nem véletlen, hogy a győrihez hasonló tragédiák bekövetkezhetnek, ezért megvizsgálják a lehetőségeket, hogyan tudnának úgy változtatni a jogszabályokon, hogy az ilyen tragédiák megelőzhetők legyenek.
Az idei évben egymást követték a családon belüli erőszakból eredő tragédiák, amik közül mégis kiemelkedett a vasárnapi győri eset, mikor egy három hónapja szabadult 35 éves férfi a láthatás során megfojtotta 10 és 13 éves gyermekeit, majd felakasztotta magát, miközben legkisebb, 6 éves lányával a nappaliban mesét nézetett.
A férfit korábban azért ítélték öt évig tartó fegyházbüntetésre, mert 2016 májusában féltékenységből egy kalapáccsal betörte felesége koponyáját, majd többször is megszúrta a nőt, akinek csodával határos módon sikerült felépülnie életveszélyes sérüléseiből. A két fél között idén júniusban mondták ki a válást, három hónapja pedig a férfi feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a Szombathelyi Törvényszék, miután a szakértők esetében nem valószínűsítették újabb bűncselekmény elkövetését.
Ez nem egy elszigetelt tragédia
„Egyszerűen sokkot kaptam, megjelent a szemeim előtt azoknak a gyereknek az arca, akik rájöttek, hogy nincs tovább, és a testvérüké, akinek ezt a tragédiát át kellett élnie”
– sóhajtott fel Varga-Damm Andrea. A jobbikos országgyűlési képviselő alig néhány héttel a győri tragédia előtt, november végén jelentette be, javaslatot nyújt be a parlament elé a családon belüli erőszak esetén kiszabható távoltartás szabályainak szigorítása érdekében, amit a mai nap folyamán segítségként felajánlott Novák Kartalin államtitkárnak – közvetve a kormányzatnak.
A politikus szerint szó sincs arról, hogy ez egy elszigetelt tragédia lenne. Be kell látni, hogy a gyámhivatali rendszer nem működik, az ügyészek, a bírák egyáltalán nem figyelnek az áldozatokra, hiába lenne lehetőségük mellékbüntetésként megvonni a potenciális elkövető különböző jogait.
Én azt vártam, hogy minden, az ügyben érintett szakértő, bíró, ügyész már tegnap bocsánatot kér a családtól és a társadalomtól
– fogalmazott.
A képviselő hangsúlyozta, javaslatainak lényege, hogy elfogadásuk után nem lesz mérlegelési joga a hatóságoknak. Családon belüli erőszak elkövetése esetén automatikusan meg kell hozni a távoltartási határozatot, és nem három napra, hanem minimum harmincra. Ennyi idő alatt pedig szakértők bevonásával fel kell tárni a kialakult helyzetet, és ha indokolt, meg lehet azt hosszabbítani.
Nem az én életem
Az igazságügyi szakértőknek a vizsgálati módszereikkel, illetve a szakmai szabályok betartásával jelezniük kellett volna, hogy a börtönből frissen szabadult férfi veszélyt jelenthet a családjára, de úgy tűnik, nem számoltak ezzel. Tesz erre a szakértő, de tesz rá a hivatali dolgozó, sőt, a jeleket felismerő pedagógus is, amikor azt mondja, hogy ez nem az én életem, minek foglalkozzak vele, és mivel nem akar magának kellemetlenséget, inkább nem küld jelzést a gyermekvédelemnek.
„Remélem, a gyermekek halála után talán magába néz a közszféra és felelős döntéseket fog hozni”
– közölte a politikus, aki sem a magyar társadalmat, sem pedig a hivatalnokokat nem tartja alkalmasnak arra, hogy mérlegeljenek, ezért építene kötelező automatizmusokat a rendszerbe. Ez persze önmagában még kevés volna, ha nem társulna hozzá egyszemélyi felelősség is, függetlenül attól, hogy rendőr vagy bíró mulaszt a jogszabályokkal szemben.
Jelen állás szerint ugyanis sem a bírót, sem az ügyészt, sem a gyámhivatal munkatársát, sem pedig a rendőrt nem lehet felelősségre vonni egy-egy ilyen tragédiát követően.
„Egy nagyon-nagyon szigorú rendszert akarok!”
– szögezte le Varga-Damm, mert úgy véli, hogy a napjaink társadalmát átszövő frusztráció könnyen csinál gyilkost azokból, akiknek gyengébb az idegrendszere, akik érzékenyebbek vagy nem bírják az ellentmondást. De fullasztó igazságtalanságérzetet kelthet az emberekben az is, mikor azt látják, hogy egy 22 éves lányból csinál a hatalom államtitkár-helyettest. Aztán ezt az érzést leképezik a saját életükre.
A politikus kérdésünkre elmondta, hogy Varga Judit igazságügy minisztertől az esetet követően egyáltalán nem ilyen cinikus, támadójellegű választ várt. Sokkal inkább arra kellett volna fektetnie a hangsúlyt, hogy a magyar állam mindent megtesz a hasonló tragédiák megelőzése érdekében.
Nincs felelős, nincs kontroll
Halász Pálma is arra figyelmeztetett, hogy a rendszer kontraproduktív, és pont a legkiszolgáltatottabb csoportot, a gyermekeket tolja bele abba a szituációba, ahonnan egyébként ki kellene menteni őket. Hangsúlyozta továbbá, hogy a hazánk által eddig még nem ratifikált Isztambuli Egyezmény 31-es cikke kimondja:
a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása nem veszélyeztetheti az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.
Az Élet-Érték Alapítvány kurátora szerint az egész családvédelmi rendszerünkre jellemző az intézményi bántalmazás, amit az okoz, hogy kivezették belőle a felelősséget.
„Viszont ha nincs felelősség, akkor nincs kontroll sem. Egy bűncselekményt nemcsak tevőlegesen lehet elkövetni, hanem mulasztással is. A rendszer folyamatosan mulasztással követ el bűncselekményeket, elmulaszt megtenni védelmi folyamatokat”
– tette hozzá.
Beszédes, hogy a kapcsolati erőszak önálló tényállását zászlajára tűző népi kezdeményezés elindítója, Halász Pálma is kiemelte a bírók sajátos helyzetét. A bíráknak ugyanis hibás ítéleteik után sem kell elszámolniuk – jó példa erre mondjuk a móri mészárlás. De arról sem lehet hallani, hogy igazságügyi szakértőket elszámoltattak volna. Nem is lehet velük szemben eljárást kezdeményezni, amíg az alapeljárás tart.
Mindeközben a hatóságok a bántalmazott helyzetben lévő anyától, akit sok esetben a gyermekével zsarolnak elvárják, hogy hozzon objektív döntést. Ez az áldozathibáztatás lényege.
A győrihez hasonló tragédiák Halász Pálma szerint jogosan ássák alá az államba vetett hitünket.
„Az elbagatelizálás, áldozathibáztatás, intézményi bántalmazás itt is mind tetten érthető. Ezek konkrét emberek konkrét játszmái, akiknek nincs felelősségük. Legyen! Adjuk vissza nekik a felelősséget, és ne az áldozatra toljuk”
– fogalmazott az Alfahírnek.
Mert büntetlenül megtehetik
A PATENT Egyesület lapunknak elmondta, hogy
üdvözölnék, amennyiben mindenkori ajánlásaiknak megfelelően sikerülne emelni a kiszabható időtartamot mind az ideiglenes megelőző távoltartás, mind a megelőző távoltartás esetében, és ha ezt kiszabhatóvá tennék olyan elkövetőkkel szemben is, akik nem élettársi vagy házas viszonyban voltak/vannak a sértettel, hanem például visszautasított zaklatók, vagy együtt nem élő (ex)partnerek.
Kiemelték azonban, hogy ennek akkor lenne csak valódi ereje, ha nem csupán törvényileg létezne, hanem hatékonyan alkalmaznák is.
A távoltartás intézményének hatékonyabbá tétele elengedhetetlen, de nem elégséges az erőszak folytatásának megelőzéshez. Szükség van a rendőrök és jogászok alapos képzésére ahhoz, hogy rendszerszinten, és ne csak szórványosan kerüljön alkalmazásra ez az eszköz; és szükség van a távoltartás szigorú betartatására – a megszegés következményekkel kell járjon, komoly és komolyan vett hivatkozási alapot kell nyújtson további lépésekre – tették hozzá.
A szervezet tapasztalatai szerint, ahogy azt a győri eset kapcsán a szomszédok nyilatkozatai is mutatták az elkövetőknek általában nem az indulatkezeléssel van problémájuk. A kiérkező rendőrök előtt például jellemzően nagyszerűen tudnak magukon uralkodni, még akkor is, ha egy perce tomboltak, el tudnak velük beszélgetni, akár viccelődni is. Az elkövetők meg tudják válogatni, hogy kivel szemben alkalmaznak erőszakot, és kivel szemben nem. Akár „dühítő” helyzetben is – a főnökükkel, munkatársaikkal sem teszik például meg azt, amit a partnerükkel igen.
A PATENT Egyesület úgy véli,
az elkövetők azért nem uralkodnak magukon épp a partnerükkel szemben, mert büntetlenül megtehetik.
És míg maguk felett nem, addig partnerük felett nagyon is uralkodnának, kifejezett céljuk, hogy megfélemlítsék, bántsák őket és erre teljes jogosultságot is éreznek.
Több országban működnek ún. BIP-ek (Batterer Intervention Program / Bántalmazó Beavatkozás Program) kísérleti, vagy kötelező jelleggel. A fentiek miatt ezek tartalma az indulatkezelés és erőszakmentes kommunikáció mellett már arra is kitér, hogy megpróbálja a résztevőkkel megértetni, hogy férfi voltuk nem jogosítja fel őket arra, hogy nő partnerüket uralmuk alá hajtsák, volt partnerüket terrorizálják.
A BIP programok hatékonyságáról szóló kutatások vegyesek. Többnyire azt mutatják, hogy rövid távon akár tapasztalható is lehet változás az elkövetők hozzáállásában és viselkedésében, azonban olyan mélyek ezek a minták, és a meggyőződésük arról, hogy joguk van a nő partnerük felett rendelkezni, vele szemben erőszakot alkalmazni, és őt megbüntetni, hogy hosszú távon, akár a következő kapcsolatban, visszatérnek a bántalmazó viselkedéshez. Így az ehhez hasonló programok hasznossága kétes.
Fontos lenne azonban a bántalmazót eltávolítani a sértett környezetéből, a már meglévő jogszabályokat és törvényeket alkalmazni,
és kerülni ezeknek az olyan módon való alkalmazását, hogy az végül a sértett helyzetét rontsa, úgymond intézményi árulást kövessenek el – vallja a szervezet, akik szerint ez csökkenthetné az elkövetők és leendő elkövetők azon érzetét is, hogy az (ex)partnerükkel szemben büntetlenül megtehetnek olyan dolgokat, amiket másokkal szemben nem. Fontos lenne továbbá radikálisan megnövelni a titkos menedékházak férőhelyeinek számát, az infrastruktúra minőségét, az állami és szociális támogatást az újrakezdéshez.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
