Nem is történt meg a Fico elleni merénylet?!

Nem is történt meg a Fico elleni merénylet?! Kulcsár Péter2025. 07. 08., k – 19:26

Az NMS Market Research közvélemény-kutató cég egy felmérés keretében megkérdezte a polgárokról: kételkednek-e abban, hogy a Robert Fico elleni merénylet egyáltalán megtörtént? Micsoda ostoba kérdés, gondolhatnánk. Hiszen mindenki elég épeszű ahhoz, hogy azt válaszolja, nincs kétsége afelől, hogy megtörtént. Tévedés! Pont ellenkezőleg. A felmérés eredményei szerint maga a kérdés észszerű volt, és a válaszok a válaszadók észszerűségének hiányát mutatták.

A megkérdezettek körülbelül egyharmada azt mondta, nagy vagy legalább enyhe kétségei vannak afelől, hogy a merénylet megtörtént. És ami különösen érdekes: az ellenzéki pártok szimpatizánsai ezzel a válasszal jóval meghaladták az országos átlagot. Mint a Mount Everest a hegyek között, úgy emelkedik ki a Progresszív Szlovákia 65%-kal. Ez döbbenetes. A PS három szimpatizánsa közül kettő nem hiszi el, hogy a merénylet megtörtént. A SaS 52%-os eredménye szintén elgondolkodtató. Pedig ezek a pártok milyen felvilágosult példái a racionalitásnak, nem igaz? Mit kezdjünk ezzel? Egy pesszimista azt mondaná: ez katasztrófa, és még pesszimistább lesz. Az optimista szintén azt mondaná: kész katasztrófa, de mivel optimista, talál benne valami pozitívumot is. Nos, mivel én is optimista vagyok, azt mondom: bizonyos értelemben ez jó hír, sőt ez egy esély.

Hírdetés

Eddig sokan azt gondolták, hogy a  koalíció támogatói között hatalmas mentális különbségek vannak, hogy Pellegrini, Fico és Danko szavazói vidéki, kritika nélküli, durva csőcselék, birkák, juhok, míg a toleráns, világlátott, illedelmes, gondolkodó emberek az ellenzékkel szimpatizálnak. Ezzel szemben most itt van ez az új „politikai földrajzi” felfedezés: ez a kontinense sokkal kiterjedtebb, mint hittük, és mélyen behatol a progresszív féltekébe is. És ebben rejlik a kölcsönös polgári megértés esélye. Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy a koalíciós és ellenzéki táborok közötti országos megbékélés eszközéül szolgálhatna annak felismerése, hogy mindkettő képes ostobaságra? Hogy általánosan érvényes tétel: én is hülye vagyok, te is hülye vagy, én reménytelen vagyok, te reménytelen vagy, mindannyian Ádám és Éva fiai és leányai vagyunk, és a nagyszülők örökletes bűne miatt mindannyiunk elméje elsötétült, ahogy a Genezis könyve tanítja, és ezért örömmel foghatjuk egymás kezét és táncolhatunk körbe-körbe? Jaj, Isten ments, nem így gondoltam! Egyébként is, olyan szavakat, hogy hülye, idióta, reménytelen, talán teljesen mellőznünk kellene. Végül is én magam is rácsodálkoztam, miért van egy ilyen nevetséges kérdés a felmérésben, ami ugye részemről sem volt okos hozzáállás. Az egymásra mutogatás helyett inkább próbáljuk megérteni, mit eredményez, ha nem tartjuk kordában az érzelmeinket – főleg a negatívakat. A harag és a gyűlölet észszerűtlenséghez vezet.

Mindkét táborban vannak olyanok, akik képesek racionális véleményt kialakítani olyan kérdésekben, amelyekben nem engednek a negatív érzelmeknek. Ha azonban negatív érzelmek hatnak rájuk, akkor kevésbé fogékonyak az igazságra. Az embereknek ez a hajlama, hogy elzárkóznak az igazságtól, néha sokkoló következményekkel jár. A sokk azonban alkalmat adhat arra, hogy tükörbe nézzünk. A saját hibáink tudatosítása segít könnyebben elviselni mások hibáit. Ez pedig csökkenti a társadalmi feszültséget. Ebben az értelemben az NMS felmérése lehetőséget kínál a megbékélésre, ami jó hír. Sajnos nem minden lehetőséget használunk ki – ez viszont már kevésbé jó hír.

A szerző a Plus 7 dní munkatársa


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »