A lengyel-magyar kapcsolatokról szóló, Ryszard Terlecki lengyel alsóházi alelnök részvételével megszervezett pódiumbeszélgetésen Németh Zsolt üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőnek a visegrádi együttműködés megújítására irányuló törekvését, amelyről ő a Sieci lengyel hetilapban hétfőn megjelent interjújában beszélt.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a bizottsági elnök leszögezte: a magyar-lengyel kapcsolatok az elmúlt fél évben válságos időszakon mentek keresztül.
„Magyarországon több alkalommal kinyilvánítottuk: nem hagyjuk, hogy a háború maga alá temesse a magyar-lengyel kapcsolatokat” – tette hozzá.
Úgy látja: ennek a „kitartó politikának megvan a gyümölcse”, hiszen éppen a fórumot megelőző interjúban, valamint Karpaczban is Morawiecki „kinyilvánította, hogy érdekelt a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítésében” és abban, hogy „a jelenlegi nehéz gazdasági és politikai helyzetben új lendületet adjanak a visegrádi együttműködésnek”.
Németh Zsolt közölte: ennek a „határozott lengyel miniszterelnöki állásfoglalásnak a mi részünkről rendkívül pozitív a fogadtatása”, a magyar fél is úgy látja, hogy „a magyar-lengyel kapcsolatok nem a múlt, hanem a jövő, és nem a probléma, hanem a megoldás részét képezik”.
Utalva a jövő ősszel esedékes lengyelországi választásokra Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a Morawiecki által felvázolt stratégia mentén „eredményesen tudjon fellépni az a politikai tábor, amely ma Lengyelországot vezeti”.
Azon magyarországi sajtókommentárokra utaló kérdésre reagálva, amelyek szerint a Morawiecki által bejelentett váltás fő oka a lengyel helyreállítási eszközök kifizetésének akadályozása Brüsszel részéről, a bizottsági elnök azt mondta: az ilyen magyarázatok „egészen nevetségesek”. Az unióbeli vitákban „Lengyelország és Magyarország vállvetve küzdött még abban a nehéz időszakban is, amikor a háború miatt voltak vitás kérdések”, és ez a jövőben is így lesz – hangsúlyozta.
Felidézte Novák Katalin köztársasági elnök és Andrzej Duda lengyel elnök májusi varsói találkozóját, amelyen teljesen egyértelművé vált: közösen fognak fellépni azért, hogy Brüsszel egyenrangú félként kezelje mind a két országot, és hogy „megkapjuk azokat a pénzeket, amelyek egyébként nem adományt jelentenek, hanem járnak nekünk”. Németh Zsolt hangsúlyozta: mindenfajta „politikai zsarolásnak közösen állunk ellen, hiszen az Európai Bizottság elfogadhatatlan magatartást tanúsít hosszú idő óta”.
Ryszard Terlecki a pódiumbeszélgetésen megerősítette a Morawiecki-interjúban is szereplő álláspontot, miszerint a V4 kereteiben együtt kell működni azokon a területeken, ahol nincs jelentős nézeteltérés. Az ilyen kérdéskörnek nevezte az EU jövőjét, aláhúzva a lengyel és a magyar kormány hasonló, a központosított, föderációjellegű unió elképzelését elutasító álláspontját.
„Meg kell újítani a visegrádi együttműködést, elsősorban a gazdasági kérdésekben, és vissza kell térni az EU ügyeiben vállalt szövetségünkhöz” – jelentette ki Terlecki, elismerve, hogy az ukrajnai háborút és az Oroszország elleni szankciókat illetően továbbra is különbözhet Lengyelország és Magyarország viszonya.
„Fogadjuk el a különbségeket, és haladjunk tovább” – jelentette ki a szejm alelnöke, megemlítve, hogy a lengyel-magyar sorsközösség már hagyomány.
Hasonló értelemben nyilatkozott Marek Kuchcinski, a szejm külügyi bizottságának elnöke, volt házelnök is, aki egy későbbi panelbeszélgetésben, amelyen Jacek Karnowski, a Sieci szerkesztője volt a moderátor, szintén a lengyel-magyar kapcsolatokról értekezett Németh Zsolttal. Kuchcinski szerint a kérdések többségében „abszolút azonos” az álláspont a két ország között.
„Mindenki tudta, hogy bizonyos dolgokban más a megközelítésünk (…), de az eltérések ezeknél is a részletekben rejlenek” – fogalmazott. Példaként említette, hogy a magyar közvéleményben alig ismert Lengyelország motivációja Ukrajna eltökélt támogatására. A közép-európaiak tapasztalatára hivatkozva Kuchcinski leszögezte: amíg Ukrajna védekezik, Oroszország nem fog rárontani más térségbeli országokra. „Az ukránok értünk is harcolnak” – hangsúlyozta.
Problémának a politikus azt nevezte, hogy a közvélemény a lengyel, illetve a magyar kormánnyal „nem egészen rokonszenvező” médiában megjelenő féligazságok, ferdített politikai nyilatkozatok alapján ítéli meg a másik ország álláspontját.
A csütörtökig tartó karpaczi fórumon szerdán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is felszólal.
Navracsics: az európai kulturális azonosságnak a nemzeti identitásokra kell építenie
Európát elsősorban a kulturális azonosság határozza meg, ennek pedig a nemzeti identitásokra kell építenie – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán a 31. Nemzetközi Gazdasági Fórumon a lengyelországi Karpaczban.
A miniszter A geopolitika dacára Közép-Európa a jövőjét keresi című pódiumbeszélgetésen szólalt fel, amelyen részt vett még mások mellett Václav Klaus volt cseh államfő is.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, Európa nem földrajzi, hanem kulturális egység. Ha a térképre nézünk, a földrész „csupán az eurázsiai kontinens félszigete”, és éppen a kultúra az, amely jellegzetessé teszi Európát – magyarázta.
Európa, ezen belül Közép-Európa előtt álló, megoldandó kérdésnek nevezte, hogy miként „határozzuk meg a kultúra helyét a mindennapi életben és a jövőnkben is”.
Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapító atyját idézve Navracsics Tibor kijelentette: Európa gazdasági egyesítése előtt kulturális közösséget kell kialakítani. „Ez a legfontosabb kihívás, amely általában véve Európa előtt, valamint Közép-Európa előtt is áll” – tette hozzá. Közép-Európában „valamivel könnyebb a helyzet, hiszen egymást jobban ismerjük, mint ahogy Nyugat-Európa ismer bennünket” – szögezte le. Rámutatott: „évek óta ismerjük egymást, ismerjük egymás történelmét, érzékenyek lehetünk egymás történelme és problémái iránt”.
A jövő kihívásának nevezte a Nyugat- és a Közép-Európa között tátongó „kulturális szakadék” felszámolását. Kifejtette: a fő probléma az, hogy a nyugat-európai diákok egyáltalán nem tanulják térségünk történelmét.
„Lehetetlenné teszi a történelmi reflexiót, valamint félreértéseket eredményez, ha nem ismerjük egymást, nem értjük egymás motivációit” – hangsúlyozta.
Azt mondta, a jövőben megoldandó kérdés lesz, hogy „hogyan dolgozzuk ki az olyan közös európai kulturális identitást, amely nem csorbítani fogja a nemzeti identitásokat, hanem épít rájuk”.
Václav Klaus a beszélgetés során úgy látta: Közép-Európa azonosságát az egyes történelmi eseményekhez való hozzáállás határozza meg, a Visegrádi Négyek esetén közös volt a 2015-ös migrációs válság kezelése, az ukrajnai háborút illetően viszont eltérő álláspontok észlelhetők.
Navracsics Tibor az ukrajnai háborúval kapcsolatban leszögezte: történelmi okokból a magyarok „békeszerető nemzet”.
„Nem mutatunk semmilyen lelkesedést a háború iránt, de mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsünk az ukránoknak, akik menedékre találhatnak országunkban” – fogalmazott. Hozzátette: „Ugyanúgy tesszük ezt, mint a lengyelek, és ezt természetesnek is tartom”.
A Közép-európai Davosnak is nevezett nemzetközi gazdasági fórumot idén 31. alkalommal rendezik meg. A csaknem ötezer résztvevőt számláló, csütörtökig tartó fórumon a magyar témájú programok keretében szerda este még bemutatják Orbán Balázsnak, a magyar miniszterelnök politikai igazgatójának A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvének lengyel fordítását, illetve koncertet ad Sebestyén Márta énekesnő.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
