Nem adott vízumot az Egyesült Államok Tóásó Elődnek, aki az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon indított kártérítési pert Bolívia ellen, ahol koholt vádak alapján hat évet töltött börtönben. A férfi testvérének beutazási engedélyét is visszavonták alig tizenkét órával az utazás előtt.
Bár március elsején befogadta az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság azt a keresetet, amit az úgynevezett bolíviai terroristaper sértettjei nyújtottak be, Tóásó Előd (képünkön) mégsem lesz ott a washingtoni tárgyaláson. A hat év bolíviai fogság után tavaly – Chilén át – hazatért férfi ugyanis nem kapta meg az amerikai vízumot.
A botrányos terroristaügy 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok egy szállodában rajtaütöttek egy csoporton, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. Az akcióban életét vesztette a többek között magyar állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, valamint Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
Tóásó Elődöt és Mario Tadicot letartóztatták, és az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották. Tadic és Tóásó tavaly szabadultak, miután vádalkut kötöttek a bolíviai hatóságokkal.
A sértettek – köztük Martin Dwyer családja, Tóásó Előd, Mario Tadic és három bolíviai – évekkel ezelőtt kezdeményeztek pert a latin-amerikai ország ellen az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon, amely most befogadta az ügyet. Az eljárás szerint Bolíviának három hónapja van arra, hogy békés úton megegyezzen a sértettekkel, vagy eddig be nem mutatott bizonyítékokkal álljon elő, ellenkező esetben a bíróság dönt a kártérítés mértékéről.
Visszavonták a beutazási engedélyt
A Tóásó testvérek személyesen tanúskodtak volna a bíróságon, és az ügyet érdemben befolyásoló bizonyítékokat adtak volna át, ám úgy látszik, erre nem lesz lehetőségük. Dénes Edit, Tóásó nővére január 22-én megkapta az elektronikus beutazási engedélyt az Egyesült Államoktól. Tóásót pedig a bolíviai eljárás miatt az automata rendszer a követséghez irányította, ahol beadta a vízumkérelmet és bemutatta ügye összes papírját. Köztük az ENSZ önkényes fogva tartásokat vizsgáló bizottságának pozitív határozatát, illetve az Amerika-közi bírósághoz beadott dokumentumokat. Jelezte azt is, hogy március hetedikére van érvényes repülőjegye. Azonban a vízumkérelmét válasz nélkül hagyták az amerikai döntéshozók. Az utazás időpontjának közeledtével a magyar férfi levélben érdeklődött, mire automata üzenetben jelezték: két napon belül válaszolnak kérdésére. Ez nem történt meg – az utazást megelőző utolsó munkanapon aztán jött egy rövid értesítés, hogy türelmet kérnek, mert a vízumkérelmén még dolgoznak. Ekkor az már nyilvánvalóvá vált, hogy a férfi nem tud elutazni Amerikába. De ez még nem minden, tizenkét órával a repülőgép indulása – vasárnap éjfél körül – előtt Dénes Edit is üzenetet kapott, amelyben az állt: a beutazási státusát „frissítették”. Kiderült, ez azt jelentette, hogy megvonták tőle is az előzőleg kiadott engedélyt.
Ráadásul tegnap délben a budapesti repülőtéren a Magyar Nemzet munkatársa fültanúja volt annak, amint a lengyel légitársaság munkatársai egymástól hangosan azt kérdezgették: megérkeztek-e már Tóásóék, mert üzenetet kaptak az amerikai hatóságoktól, hogy már a Varsóba tartó gépre sem engedhetik fel őket.
Lapunk egyébként néhány napja az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez fordult, akkor még csak Tóásó Előd ügyében. Egyebek közt arról érdeklődtünk, hogy miközben minden országnak joga van eldönteni, hogy kit enged be a területére, elvárható-e, hogy az erre szolgáló procedúra során legalább a saját szabályaikat és törvényeiket betartsák. Azt is megkérdeztük, korrektnek és etikusnak tartják-e az eljárásukat a magyar állampolgár esetében, aki a saját perére utazott volna Washingtonba? Kérdéseinkre azonban eddig nem érkezett érdemi válasz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
