„Szavazzanak csak ellenünk! Sokat megspórolunk. Minket aztán nem érdekel!” – fakadt ki az ENSZ közgyűlésének csütörtöki, Jeruzsálemről tartott szavazása előtt Donald Trump, azzal fenyegetve, hogy megvonják az amerikai segélyeket azoktól az államoktól, akik az Egyesült Államok ellen voksolnak. Ráerősítve szavaira az amerikai ENSZ-nagykövet, Nikki Haley is azt ígérte baljóslatú beszédében, hogy emlékezni fognak erre a szavazásra, és ismét meglebegtette az ENSZ támogatásának csökkentését is. Nehéz helyzet elé állították ezzel a 193 tagú közgyűlés államainak jelentős részét, hiszen a világon nem sok olyan hely van, ahová ne csurogna egy kis amerikai pénz. Különösen bajban voltak azok az iszlám államok, melyeknek ugyan elvileg szívügyük a palesztinok sorsa, viszont pénzügyileg (vagy stratégiailag) teljesen kiszolgáltatottak az Egyesült Államoknak.
Ugyanakkor az nem teljesen világos, Donald Trump mit akart elérni fenyegetőzésével. Hiszen abban nem bízhatott, hogy ezzel majd megváltoztatja a közgyűlés szavazásának eredményét. Már az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén is 14-1 arányban döntöttek az amerikaiak ellen, és még az olyan hagyományosan szoros szövetségesek is ellenük voksoltak, mint Japán vagy Nagy-Britannia. Nem is történt meglepetés, heves felszólalások után csütörtökön a közgyűlés elsöprő többséggel 128 a 9 ellenében megszavazta határozatát, az iszlám országok pedig mind tartották a fegyelmet. 35 tag salamoni módon inkább tartózkodott, köztük Magyarország, amire számítani lehetett az eddigi politikánkból.
Az ENSZ döntése nem kötelező érvényű, de politikai súlya van.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump betartja-e fenyegetőzését, vagy csak blöffölt. Korábban már többször hangot adott annak a meggyőződésének, hogy haszontalannak tartja a külfölre és az ENSZ-be öntött dollármilliárdokat, így nagyon is benne van a pakliban, hogy immár ürügyet is találva, valóban megvágja a támogatásokat. Nem mindegy viszont, hogy adott esetben mihez nyúl hozzá. Ami a katonai segélyeket illeti, a USAID 2016-os évre vonatkozó adatai szerint a legmagasabb összeget, majd 4,7 milliárd dollárt Irak kapta, a második 3,9 milliárd dollárral Afganisztán, de a két országba ezen kívül is több százmilliós nagyságrendű segély áramlik. Mondani sem kell, nem véletlenül, hiszen az Egyesült Államoknak, különösen intervenciói után, ehhez alapvető stratégiai érdeke fűződik. Őket követi 3,1 milliárd dollárral Izrael, nyilvánvalóan a zsidó állam segélyei biztonságban vannak. Érdekes viszont az 1,1 milliárd dollárral negyedik helyezett Egyiptom, amely hadi kiadásainak 20 százalékát fedezi amerikai pénzből. Márpedig éppen Kairó az, amely az ENSZ BT-ben az egész szavazást kezdeményezte.
A másik, valószínűbb lehetőség, hogy az amerikai elnök a nem katonai segélyeket bolygatja meg. Ezekre az Egyesült Államok tavaly 43 milliárd dollárt szánt, és ebben nagyobb is az elnök mozgástere: 2016-ban a pénzek jelentős része Afrikába ment. Ugyanakkor itt egyrészt azzal kell számolnia, hogy ezek az országok nem függenek annyira az amerikai segélyektől, másrészt, hogy Washington befolyásának csökkenésével mások, például a kontinensen egyébként is terjeszkedő Kína juthatnak nagyobb szerephez. Ironikus módon a segélycsökkenéssel Palesztinát is rövid pórázon lehet tartani , hiszen 416 millió dollárral egyik legfőbb donoruk éppen Amerika.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.22.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
