Nem elég elvenni a telefont: így védhetjük meg a gyerekeket az internet veszélyeitől Vrabec Mária2026. 09. 15., k – 15:40
Pedofilok, zaklatók, kortárs bántalmazók, pornográf és erőszakos tartalmak – mindez fenyegeti a gyermekeket az interneten. Sok országban ezt úgy próbálják megakadályozni, hogy 15- 16 éves korig tiltják a közösségi oldalakhoz való hozzáférést. A siker kétséges, mert a digitális világban járatos tinik, könnyen megtalálják a kiskapukat. Szakemberek szerint sokkal célravezetőbb a felvilágosítás és az, ha az online-hozzáférés korlátozása a szülők kezében van.
Törvényes korlátozások
Az online ragadozók, a függőség, a mentális problémák, a cyberbullying, a pornográf tartalmak és más káros jelenségek miatt világszerte egyre több kormány próbálja korlátozni a kiskorúak hozzáférését a közösségi oldalakhoz.
Ausztrália volt az első ország, amely törvényben korlátozta a közösségi oldalak használatát a gyerekek számára. A tapasztalatok azonban egyelőre vegyesek.
A brit kormány is hasonló útra lépett: a 16 év alattiak közösségimédia-használatát akarják korlátozni, azzal az indokkal, hogy szeretnék „visszaadni a gyerekeknek a gyerekkort”. A tervek szerint a szabályozás tavasszal léphet életbe, és a csevegőszolgáltatásokra, például a WhatsAppra nem vonatkozna.
Nagy-Britannia ráadásul az ausztrálnál is szigorúbb intézkedéseket fontolgat. A tervek között szerepel a livestreaming korlátozása, a romantikus mesterségesintelligencia-alapú chatbotok tiltása, valamint egyfajta digitális kijárási tilalom bevezetésének lehetősége is a 18 év alattiak számára. A szigorúbb szabályozást a szülők jelentős része támogatja: egy brit felmérésben mintegy 90 százalékuk állt ki a 16 éves alsó korhatár mellett.
A közösségi oldalak tiltása sem jelent teljes védelmet
Az ausztrál tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a tiltás önmagában nem jelent biztos védelmet. Az ország online biztonságért felelős hatósága szerint a szabályozás bevezetése után fél évvel a kiskorúak mintegy 70 százaléka továbbra is hozzáfért a tiltott platformokhoz. Ráadásul a népszerű közösségi oldalak blokkolása egyes gyerekeket kevésbé ismert, adott esetben még veszélyesebb alternatívák felé terelhet.
A kötelező életkor-ellenőrzés is komoly kérdéseket vet fel. A tiltások betartatásához ugyanis sok esetben személyazonosító okmányokkal vagy más módon kellene igazolni a felhasználók életkorát, ami a kritikusok szerint jelentősen sértheti minden internetező magánszféráját.
Az is elképzelhető azonban, hogy az ausztrál intézkedések hosszabb távon fejtik ki hatásukat. A fiatalabb gyerekek például a tiltás miatt később hozhatják létre első közösségimédia-fiókjukat. Emellett az ausztrál szülők körében állítólag csökkent a hajlandóság arra, hogy gyermekeiknek okostelefont adjanak.
Biztonságosabbá tenni az internetet
A kritikusok szerint a közösségi oldalak teljes blokkolása nem a probléma gyökerét kezeli. Ehelyett magukat az online platformokat kellene biztonságosabbá tenni valamennyi felhasználó számára.
Ehhez a közösségi oldalak üzleti modelljének és algoritmusainak átalakítására, a káros tartalmak hatékonyabb kiszűrésére, a személyes adatok gyűjtésének visszaszorítására és a felhasználók nagyobb kontrolljára lenne szükség.
Az internetet azonban aligha lehet teljesen kockázatmentessé tenni. A pornográf tartalmak például a hagyományos weboldalak blokkolása után is más csatornákon keresztül terjedhetnek: zárt üzenetküldő csoportokban, fájlmegosztó rendszereken vagy az internet kevésbé látható részein.
Éppen ezért egyre fontosabbá válhatnak azok a szolgáltatások is, amelyek nem egyszerűen tiltják a veszélyes online tartalmakat, hanem közvetlen segítséget nyújtanak a fiataloknak.
Csehországban például működik a Bezpečně v digitálním světě nevű projekt, amelynek úgynevezett e-terepmunkásai közvetlenül a közösségi oldalakon és online közösségekben, például az Instagramon, a TikTokon vagy a Discordon keresik a veszélyes helyzeteket. A fiatalokkal valós időben kommunikálnak, és akkor kínálnak segítséget, amikor arra szükség van.
A szülők sokat tehetnek
A törvényi megoldások bizonytalanok, és kockázatokkal is járhatnak, például a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával. A szülőknek ezért nem feltétlenül kell megvárniuk az állami szabályozást: már most is számos eszköz áll rendelkezésükre.
Az egyik legfontosabb a szülői felügyelet beállítása az okostelefonon.
Androidos készülékeken például PIN-kóddal korlátozható a gyermek telefonhasználata. Beállítható napi időkorlát, korlátozható vagy letiltható bizonyos alkalmazások használata, illetve szabályozható az új alkalmazások telepítése és a böngészőben, valamint a Google Play Áruházban megjelenő tartalom is. A gyermek készüléke a Family Link segítségével a szülő saját telefonjáról is ellenőrizhető.
Hasonló lehetőségeket kínál az Apple is az iPhone-ok és iPadek esetében.
Nem kell teljesen letiltani a közösségi oldalakat
Ha a gyermek már használhat okostelefont és közösségi oldalakat, a szülők akkor is korlátozhatják, hogy milyen tartalmakkal találkozzon.
Az Internet Matters oldalán több népszerű platformhoz – köztük az Instagramhoz, a Facebookhoz, a Snapchathez és az X-hez – részletes útmutatók találhatók a biztonsági és adatvédelmi beállításokról.
A TikTok esetében például a szülő összekapcsolhatja saját fiókját gyermeke fiókjával, ellenőrizheti a beállításokat és az aktivitást, napi használati időkorlátot határozhat meg, illetve szűrheti a megjelenő tartalmakat, köztük az explicit vagy erőszakos felvételeket.
Nem minden alkalmazás biztosít azonban ugyanilyen széles körű szülői kontrollt. Éppen ezért felmerülhet annak szükségessége is, hogy jogszabály írja elő a platformok számára bizonyos biztonsági funkciók biztosítását.
Ha már felkerült az intim kép…
Ha egy gyermekről intim fénykép vagy videó került az internetre, léteznek olyan szolgáltatások, amelyek segíthetnek annak eltávolításában.
A Take It Down globális szolgáltatás azoknak nyújt segítséget, akiknek 18 éves koruk előtt készült meztelen, részben meztelen vagy szexuálisan explicit képük vagy videójuk, és attól tartanak, hogy azt az interneten megosztják vagy újra megosztják.
A szolgáltatás úgynevezett digitális lenyomatot készít a felvételről, így magát a képet nem kell elküldeni a közreműködő platformoknak. Ha ugyanaz a kép később megjelenik valamelyik résztvevő oldalon, a rendszer alapján eltávolíthatják.
A nagy platformok, például a Google, az Instagram, a Facebook és a Snapchat szintén rendelkeznek olyan felületekkel, ahol be lehet jelenteni a problémás fényképeket vagy videókat és ezek eltávolítása is kérhető.
Cyberbullying, grooming, zsarolás vagy intim felvételek terjesztése esetén a szülők számára további segítséget jelenthetnek a gyermekvédelmi és internetbiztonsági segélyvonalak.
Veszélyes játékok
A szülői kontroll nemcsak az okostelefonokra és a közösségi oldalakra terjedhet ki. A számítógépes játékok egy része lehetővé teszi, hogy a gyerekek idegenekkel kommunikáljanak, ezért fontos tudni, milyen játékokkal játszanak, és kikapcsolhatók-e bennük a kommunikációs funkciók.
A technikai védelem azonban nem tökéletes. A gyerekek gyakran meglepően találékonyak a szülői zárak megkerülésében. VPN-ek, proxyoldalak vagy a TOR böngésző segítségével például megpróbálhatják elérni azokat az oldalakat is, amelyeket a szülő letiltott.
Ezért a technikai ellenőrzés mellett fontos a beszélgetés is. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke VPN-t vagy proxyoldalt használ, érdemes megbeszélni vele ennek okát, és szükség esetén korlátozni az ilyen eszközök használatát.
A szülői kontroll a teljes otthoni Wi-Fi-hálózatra is kiterjeszthető, így bizonyos nem kívánt oldalak valamennyi csatlakozó eszközről blokkolhatók. Ez azonban nem oldja meg azt a problémát, amikor a gyerekek olyan barátoknál töltik az időt, ahol nincs hasonló védelem. Ilyenkor a szülők közötti kommunikáció is fontos lehet.
Óvatlan szülők
Az online biztonság kapcsán nemcsak a gyerekek saját tevékenységére érdemes figyelni. Egyre több szó esik a sharentingről, vagyis arról, amikor a szülők rendszeresen megosztják gyermekeik fényképeit, videóit és személyes adatait az interneten.
Egy kirándulásról készült fotó, egy iskolai vagy zeneiskolai fellépésről készült videó, esetleg a gyermek életének egy-egy részletét bemutató bejegyzés ártalmatlannak tűnhet. A megosztással azonban a szülő egy olyan kockázatnak teszi ki gyermekét, amelyről maga a gyermek sokszor még nem tud dönteni. És itt nem csak arról van szó, hogy az internet nem felejt és a később esetleg magas pozícióba kerülő személy nem örül annak, hogy előkerülnek az olykor előnytelen, máskor túl sokat megmutató gyermekkori képei.
A megosztott információkat technológiai cégek és adatbrókerek is gyűjthetik, adatbázisokban tárolhatják, amelyek később akár illetéktelenekhez is kerülhetnek. Az apró, külön-külön jelentéktelennek tűnő információkból akár a gyermek személyazonosságának ellopásához vagy zsarolásához szükséges adatok is összeállhatnak.
A fényképek és videók pedig mesterséges intelligenciával manipulálhatók. Egyre gyakrabban készülnek úgynevezett deepfake-felvételek, amelyek gyermekek esetében akár szexuális tartalmúak is lehetnek. Ezeket később cyberbullyingra vagy zsarolásra is felhasználhatják.
Egy nemzetközi McAfee-felmérés szerint a vizsgált családok 22 százaléka számolt be arról, hogy gyermekük valamilyen online támadás célpontjává vált. Az esetek ötödében deepfake- vagy úgynevezett „levetkőztető” alkalmazásokat használtak. A 13–15 éves lányok körében az ilyen támadások aránya a felmérés szerint elérte a 38 százalékot.
A legfontosabb védelem a beszélgetés
A szülőknek ezért minden alkalommal érdemes átgondolniuk, valóban szükséges-e megosztaniuk gyermekük fényképét, videóját vagy más személyes adatát. Amikor a gyermek már elég idős, azt is érdemes megkérdezni tőle, hozzájárul-e ahhoz, hogy a róla készült tartalom felkerüljön az internetre.
A technikai megoldások sok veszélyt képesek csökkenteni, de egyetlen szülői felügyeleti rendszer sem jelent teljes védelmet.
A legfontosabb ezért továbbra is az, hogy a szülők beszélgessenek gyermekeikkel az internet veszélyeiről, magyarázzák el nekik, mire kell figyelniük, és ne csak akkor kezdjenek foglalkozni a témával, amikor a gyermek már tinédzser.
A közösségi oldalak állami tiltása legfeljebb az egyik eszköz lehet a gyermekek online védelmében. A valódi biztonsághoz technikai védelemre, tudatos szülői jelenlétre, biztonságosabb digitális környezetre és mindenekelőtt folyamatos kommunikációra van szükség.
Hol kereshetünk segítséget?Gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak esetén hívják a rendőrséget a 158-as telefonszámon. Pomoc.sk: gyermekbiztonsági segélyvonal: 116 111 (éjjel-nappal, a hét minden napján). Az interneten található potenciálisan illegális vagy káros tartalmakat az országos Ochráň ma (Védj meg!) segélyvonalon lehet bejelenteni: ochranma.sk Segítségért a Viac ako ni(c)k – a veszélyeztetett gyermekek megsegítésére létrehozott országos segélyvonal – munkatársaihoz, illetve szakemberek által működtetett segélyvonalakhoz is fordulhatnak: viacakonick.gov.skIPčko.sk – ingyenes és anonim tanácsadó szolgálat fiatalok számára. E-mailben az [email protected] címen, valamint éjjel-nappal elérhető chat-tanácsadáson keresztül is kérhető segítség.Stopline.sk – anonim bejelentéseket is fogad a potenciálisan jogellenes tartalmakról, különösen a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és bántalmazásával, a groominggal (gyermekek online behálózásával), a rasszizmussal és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
