Május 15-én Isztambulban újabb próbálkozásra került sor az orosz–ukrán háború diplomáciai rendezésére. Az ukrán küldöttség Volodimir Zelenszkij elnök megbízásából érkezett a tárgyalásokra, amelyeken az Egyesült Államok és Törökország közvetítőként vesz részt. Bár a fegyvernyugvás reményét hordozó egyeztetések komoly nemzetközi érdeklődést váltottak ki, már a kezdés előtt világossá vált: a tárgyalások súlyát erősen beárnyékolja, hogy sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Donald Trump amerikai elnök nem vesz részt közvetlenül.
Zelenszkij: „A cél a tűzszünet, még ha csekély is az esély”
Az ukrán küldöttséget Rusztem Umerov védelmi miniszter vezeti. Zelenszkij elnök ankarai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz tárgyalók alacsony szintű részvétele „nem a béke iránti őszinte szándékot”, hanem inkább Moszkva „nemtörődömségét” tükrözi.
„Ennek ellenére – az Egyesült Államok és Törökország magas szintű jelenlétére való tekintettel, valamint a deeszkaláció érdekében – úgy döntöttem, hogy delegációt küldünk”
– fogalmazott az ukrán elnök. A tárgyalások elsődleges célja a tűzszünet lehetőségeinek feltérképezése. A küldöttség azonban nem tartalmazza sem az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét, sem a vezérkari főnököt, ami szintén mutatja, hogy egyelőre nem stratégiai áttörésre, hanem inkább gesztusokra számítanak.
Moszkva: „Folyamatosság a 2022-es tárgyalásokkal”
Az orosz delegációt Vlagyimir Megyinszkij, Putyin tanácsadója vezeti. A három évvel ezelőtti isztambuli tárgyalásokra utalva Megyinszkij azt hangsúlyozta, hogy jelenlegi küldöttségük „teljes körű felhatalmazással és kompetenciával rendelkezik” a tárgyalások folytatására.
A delegáció célja szerinte a „hosszú távú béke” alapjainak megteremtése – de ennek előfeltételeként Moszkva a konfliktus „alapvető okainak” felszámolását említi, ami továbbra is komoly ellentétekre utal Kijev és Moszkva álláspontjai között.
Trump: „Nem történik semmi, amíg nem találkozom Putyinnal”
Donald Trump amerikai elnök egy, a Dubajba tartó repülőúton tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: semmilyen előrelépést nem lát reálisnak az orosz–ukrán békefolyamatban, amíg ő maga nem találkozik Vlagyimir Putyinnal.
„Semmi sem fog történni, amíg nem ülünk le Putyinnal” – mondta Trump, jelezve, hogy csak egy személyes találkozó hozhat valódi áttörést. Bár korábban jelezte, hogy fontolgatja részvételét az isztambuli egyeztetéseken, végül nem jelent meg – részben azért sem, mert Putyin is távol maradt. Trump később úgy nyilatkozott, hogy akár pénteken is elutazna Isztambulba, ha Putyin is ott lenne.
Putyin és Lavrov távolmaradása: tudatos gesztus?
Az orosz elnök május 14-én este hagyta jóvá a delegáció összetételét – önmaga és külügyminisztere, Szergej Lavrov nélkül. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: Putyin nem vesz részt a tárgyalásokon, noha Zelenszkij kifejezetten számított jelenlétére.
Zelenszkij ezt a gesztust nyilvános tiszteletlenségként értékelte nemcsak Ukrajnával, hanem a közvetítő szerepet vállaló Törökországgal és az Egyesült Államokkal szemben is.
NATO: „Putyin elszalasztotta a lehetőséget”
Megerősítette ezt a nézetet Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki kijelentette: Putyin „elszalasztotta a lehetőséget”, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások, amelyekre Ukrajna nyitottan és magas szintű delegációval érkezett.
Amiről persze a mainstream sajtó nem beszél, hogy a Nyugat az elmúlt három évben számtalan lehetőséget szalasztott el, és a béketeremtés helyett végig a háború folytatása, Oroszország felosztása, meggyengítése és Ukrajna teljes győzelme mellett érvelve.
Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy most Oroszország akadályozza a béketeremtés folyamatát (Nyugat-Európa pedig már dörzsöli a tenyerét…), igaz, hogy a fő akadály az, hogy Ukrajna először tűzszünetet akar, majd béketárgyalást, Oroszország azonban először tárgyalást akar, és azt csak a megállapodást követően legyen tűzszünet. Az oroszok ugyanis azzal számolnak, hogy megállapodás nélküli tűzszünet ideje alatt Nyugat-Európa visszaél a helyzettel, és tekintélyes katonai támogatással erősítené meg az ukránok pozícióját.
Törökország és az USA közvetítő szerepben
Zelenszkij megerősítette: a tárgyalások közvetítői az Egyesült Államok és Törökország lesznek. Bár a pontos időpont még nem tisztázott, a megbeszélések május 15-én kezdődtek Isztambulban, és a delegációk várhatóan másnap is jelen lesznek.
A jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy a nemzetközi színtéren továbbra is fennáll az igény a béke irányába tett lépésekre – de ezek inkább puhatolózások, egymás felmérését szolgálják, és nem jelentenek valódi szándékot. Kezdetnek azonban ez sem rossz. Vegyük figyelembe, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének első heteiben számtalan szakértő figyelmeztette Oroszországot és a Nyugatot is, hogy a háborút kezdeni és folytatni könnyű ahhoz képest, mennyire nehéz megállítani…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
