Nekik csak ez a félkegyelmű bohóc jutott

Nekik csak ez a félkegyelmű bohóc jutott

Mekkora áldás, hogy itthon a másik oldalon Orbán áll!

Képzelt beszélgetés az ukrán Védelmi Tanácsban.

VZ: Figyeljetek! Mára nem kaptunk iránymutatást, hogy fegyvert követeljünk, szankciókat, vagy fenyegessünk meg valakit. Ötleteket kérek azonnal, ma mit tegyünk!

Védelmi Tanács tagjai kórusban: Hozzunk határozatot!

VZ: Rendben, de milyen határozatot hozzunk? Tudunk mi olyat önállóan is?

Védelmi Tanács tagjai kórusban: Igen, tudunk! Határozzunk arról, hogy nem tárgyalhat legfőbb vezírünk Putyinnal!

VZ: Nagyon jó, hozzuk meg a határozatot. De mi legyen akkor, ha holnap sem érkezik utasítás?

Védelmi Tanács tagjai kórusban: Akkor holnap életbe léptetjük!

Hírdetés

Védelmi Tanács tagjai kórusban: Akkor holnap életbe léptetjük!

Számomra anno az tette be a kaput, hogy nagy vezírükkel, Volodimirrel az élen a hangjukat hallató ukránok kollektív bűnösnek tekintik az orosz népet, amit többé-kevésbé sikerült is ráerőltetni a Nyugatra (persze néhány különutas országgal), de ez alól kivételt jelentenek mondjuk az amerikai NHL-ben, azaz a hokiligában jégkorongozók. Nem jelentenek viszont kivételt más sportolók, mondjuk az orosz focisták, csapatok és a Fradi edzője is szemet szúrt már néhány, a rasszizmust, kirekesztést, kollektív bűnösséget inkább a gyakorlatban kedvelő “úrnak”.

Most olyan történt, ami miatt visszatettem a biztosítékot, amit a nyilvánvaló rasszizmus tett tönkre, mert van még mélyebb bugyra a sötétségnek.

Az egykor fütykösével zongorázó góré, a Volodimir ugyanis határozatot hozott arról, hogy nem tárgyal Vladimirral (Putyinnal). Majd ezt a határozatot életbe is léptette.

Gondolkodom. Egyszer én is eldöntöttem már, hogy nem megyek be McDonaldsba. És azóta nem megyek be. De ezt nyilván rosszul teszem mert határozatot kellene hoznom erről. Azt pedig életbe is léptetni! De mi van, ha meggondolom magam? Ismét ott volna a lehetőség, hogy hozok egy határozatot, amely érvényteleníti az előzőt. Amit megint majd jól életbe léptetek. Aztán, ha olyanom van, akkor megint hozhatok egy határozatot…

Vagy van ennek a sztorinak valami egyéb, mélyebb értelme is? Talán az, hogy egyik nap elfelejtettek küldeni felolvasandó anyagot Zelenszkíjnek? Vagy elfelejtette, hogy fegyvert meg szankciókat kell követelnie, vagy fenyegetőznie? Esetleg elvesztette a papírt (fáljt), ami a napi feladatokat tartalmazta, önjáró lett és ez tellett tőle?

Miközben sajnálom szegény ukránokat, hogy nekik csak ez a félkegyelmű bohóc jutott, akit dróton rángatnak a titkosszolgálatok (na, ugyan melyik?), felsejlik bennem egy, a kígyózó kígyóról elmélkedő, a prímszámokat oly igen nagy szeretettel emlegető politikus… Valaki, aki itthon hasonló szellemi potenciállal, szándékkal és képességekkel rendelkezik. Véletlen volna, hogy Magyarországon ő az ellenzék erős embere? És szintúgy véletlen, hogy kintről ugyanazok és ugyanúgy támogatják?!

Amikor látom Ukrajna vergődését, arra gondolok, mekkora áldás, hogy mi magyarok a józan paraszti eszünkre hallgatunk, ezért itthon a másik, a világosság oldalán Orbán áll…

Üdvözlet, KJ


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »