Magyarországon rendre felmerül a kérdés, legyen-e életkori feltétele az energiaitalok értékesítésének.
A Lidl Magyarország vizsgálja a lehetőségeket a vásárlói igények figyelembevételével – válaszolt a kiskereskedelmi lánc kommunikációs vezetője lapunknak az energiaitalok értékesítési korlátozására vonatkozó kérdésére. Tőzsér Judit így arra nem tért ki, hogy egy esetleges szigorítás mikor és milyen korosztályi besorolással léphet életbe.
A kérdés azért merült fel, mert a Magyarországon mintegy 170 áruházzal működő Lidl és a 130 boltot üzemeltető Aldi – utóbbi e kérdésben nem kívánt nyilatkozni a Világgazdaságnak – a hónap elején jelentette be, hogy Hollandiában ez év októberétől nem árul 14 év alattiaknak energiaitalt.
A döntést azzal indokolták, hogy az energiaitalokban olyan dózisú koffein és cukor van, amely orvosi szakvélemények szerint nyugtalanságot, túlhajszoltságot, akár szívritmuszavart is okozhat. Az illetékes hatóságok ezért azt javasolták, hogy a gyerekek 14 év alatt ne fogyasszanak ilyen terméket. A holland példa mellesleg nem egyedüli a két német multi gyakorlatában: a Lidl és az Aldi nagy-britanniai boltjaiban márciustól nem adnak el energiaitalt 16 éven aluliaknak. Litvániában 2014 óta egyébként is zéró tolerancia van e téren, és a törvény sem engedi, hogy a 18. évüket be nem töltött vásárlók energiaitalt fogyasszanak.
Korábban az Európai Unió szintjén is felmerült, hogy a cigarettához és az alkoholhoz hasonlóan korhatárhoz kössék az energiaitalok vásárlását. A szabályozással foglalkozó brüsszeli szakbizottság 2015-ös indoklása szerint erre azért volna szükség, mert a koffeinszármazékok fogyasztásának és túlzásba vitelének káros hatásai vannak.
Magyarországon is rendre felmerül a kérdés, legyen-e életkori feltétele az energiaitalok értékesítésének. A diskurzus erről egy 2010-es felmérés publikálásával vált igazán élessé, mely azt mutatta ki, hogy a 10 és 14 év közötti magyar gyerekek ötöde energiaitalt iszik reggelire. Egy ideig úgy tűnt, a kérdésre a népegészségügyi termékadó (ismertebb nevén csipszadó) 2011-es bevezetése jó válasz lesz, mert ez első körben adókötelessé tette azt a termékkört, amelyben a hozzáadott koffein tartalma meghaladta a 10 milligrammot 100 milliliterben, majd az extra terhet (250 forint literenként) kiterjesztette a koffeint és a taurint együtt tartalmazó italokra.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
