Nehéz tájékozódni Kulcsár Péter2023. 10. 25., sze – 18:24
A finn hálózat operátora nemrég jelezte, hogy egy hongkongi zászló alatt működő hajó horgonya szakíthatta át a Balticonnector vezetéket. Ez az a gázvezeték, amely Finnországot és Észtországot a Balti-tenger alatt is összeköti. Október 8-án hirtelen egyértelmű lett, hogy a vezetéket fizikai károsodás érte – egyre többen az oroszokra gyanakodtak.
Az első bő tíz nap során rengeteg figyelmeztetést lőttek föl mindenhonnan. Először finn szakújságírók elkezdték szivárogtatni, hogy ez orosz mesterkedés lehetett. Majd a NATO-főtitkári szintig szaladtak a reakciók, hogy a kritikus infrastruktúrát meg kell védeni, és megnövelték a norvég vezetékek védelmét is, ahol az európai gázimport egy jelentős része beérkezik azóta, hogy az oroszok elzárták a csapokat.
Pár napja még azt is bedobták politikai döntéshozók, hogy az egész Balti-tengert le kéne zárni az oroszok elől.
Ehhez képest a finn hatóság, amely az incidens kivizsgálásáért felelős, most azzal állt elő, hogy egy hajó figyelmetlen horgonyfelhúzása lehet az egész baleset oka. Meglátjuk, hogy kinek lesz végül igaza, mindenesetre az egész történet még inkább intő jel, ha a gázai események fényében nézzük.
Mert ott a kórház elleni támadás története járt be hasonló fordulatot. Először, a robbanás utáni percekben a Hamász csatornáin rögtön azt kezdték terjeszteni, hogy egy izraeli csapás eredménye a rengeteg halott és a kár a kórház épületében. Majd órákkal később kapcsoltak az izraeliek, több felvétel is kiszivárgott végül, és most már egészen más történet rajzolódik ki. A kórház melletti temetőből indíthatta rakétáját a Hamász, amely vagy visszazuhant magától technikai hiba miatt, vagy egy Vaskupola elhárító rakéta eltalálta, mindenesetre a Hamász felelőssége volt, hogy onnan és akkor indítottak támadást.
A média pedig, aki nem ülhet minden vezetéken, és nem állhat minden Hamász-terrorista mellett, igyekszik tájékozódni. A tanulság már nem is az, hogy dezinformáció (gázai eset) vagy az oroszos reflexek (balti eset) kapcsán kezelni kellene tudni az információs csatornákat, mert ez, mint látható, még a profiknak is nehéz. A tanulság inkább az, hogy nyitottnak kell maradni arra, hogy újabb információk beérkezésével az ember hajlandó legyen a saját első verzióját felülírni, akkor is, ha az a szubjektív olvasatával megegyező irányba változtatja a történetet, de akkor is, ha éppen ellenkezőleg.
Úgy tűnik, hogy a 21. századi újságolvasás nem kis részben erről fog szólni, és még csak most állunk az előszobájában a deepfake-korszaknak és a mesterséges intelligencia generálta felvételeknek. Szép új világ, sok szél, nehéz navigáció.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
