Nehéz idők jönnek

Nehéz idők jönnek

​​​​​​​Nemrég még úgy tűnt, hogy a világgazdaság végre magához tér a világjárvány okozta gazdasági sokkból, de az orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.

Annak ellenére, hogy egyik ország sem tartozik a világ legnagyobb gazdaságai közé, a háború negatív gazdasági hatásai szinte azonnal jelentkeztek, és minden nappal egyre nagyobbak lesznek. A Nemzetközi Valutaalap elemzői szerint az orosz támadást követő gazdasági szankcióknak nagyon komoly negatív hatásai lesznek a világgazdasági növekedésre. Emellett a gazdasági bizonytalanság mértéke új magasságokba szökik – mindez szinte lehetetlen feladat elé állítja a gazdasági elemzőket.

Ami teljesen világos, az a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek világpiaci árának ugrásszerű növekedése. Oroszország és Ukrajna szerepe ezeken a területeken a legfontosabb a világgazdaságban, és a piacokon uralkodó feszültség minden háborús hírrel tovább nő. Leginkább az energiahordozóknál, hiszen Oroszország a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexportőrei közé tartozik. Ma még eljut az orosz kőolaj és földgáz a vevőhöz, de ez gyorsan megváltozhat. Az amerikai kormány már komolyan fontolgatja az orosz kőolaj bojkottját, ami elég volt ahhoz, hogy az olaj ára történelmi rekordokhoz közelítsen. Hasonló a helyzet a földgázzal: hétfőn néhány óra alatt több mint 70 százalékkal drágult. A feszültség átterjedt máshova is, nincs olyan nyersanyag, amelynek ne nőne a világpiaci ára.

Hírdetés

Emellett Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik. A háború hatalmas árumennyiséget tüntethet el a világpiacról, az európai mezőgazdászokat különösen az ukrán kukoricaexport kiesése nyugtalanítja, ez bonyolult helyzetet teremthet az EU állattenyésztő szektorában. A búza miatt viszont elsősorban a közel-keleti országokban aggódnak, Törökország, Egyiptom vagy Libanon búzaimportja elsősorban Oroszországból és Ukrajnából származik. A drágább gabonát nemsokára mindannyian érzékelni fogjuk, drágul a liszt és a pékáru.

A háború sok más váratlan csatornán is beleszól a világgazdaság alakulásába. Ukrajna például a neongáz legnagyobb gyártója a világon, a globális export 70 százalékát adja. A neonról utoljára talán kémiaórán hallottunk, ám nagyon fontos szerepe van a csipgyártásban: a precíziós lézerek üzemeltetésénél. Igen, éppen abban a csipgyártásban, amely miatt a globális autóipar már több mint egy éve akadozik. Az autóiparnak ezen felül további gondjai is vannak, az ukrán beszállítók több gyártónak szállítanak kábelkötegeket és más alkatrészeket. A győri Audi már jelezte, hogy napokon belül a termelés korlátozására kényszerülhet, ez pedig a Volkswagen csoport több autógyárát is megbéníthatja.

Mindenképpen nehéz idők jönnek, szinte minden tovább drágul. Az eurozóna inflációja már az orosz–ukrán háború előtt rég látott szinten mozgott, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek világpiaci árának növekedése ezt még tovább emeli. Az Európai Központi Bank most került igazán csapdába, mert az inflációt csak az alapkamat gyorsabb emelésével tudná lassítani, ami viszont jó eséllyel gazdasági recesszióba taszítaná az eurózónát. Ezért továbbra is az európai kormányokon marad a fő nyomás, hogy valahogy tompítsák a gyorsan növekvő árak szociális következményeit. Kérdés azonban, hogy menyi erejük és anyagi forrásuk marad erre a szomszédban kibontakozó geopolitikai válság kezelése közben.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »