Negyven napot töltöttek egy sötét barlangban egy tudományos kísérlet résztvevői. A kutatásban az ember alkalmazkodóképességét vizsgálták.
Christian Clot francia-svájci kutató irányításával 15 önkéntes március közepén vonult el a franciaországi Lombrives-barlangba. A 27 és 50 közötti életkorú nyolc férfi és hét nő szombaton hagyta el a barlang elszigeteltségét. A résztvevők sötét szemüveget vettek fel, hogy a sötétség után védjék a szemüket a fénytől.
A barlangba nem jutott el a nappali világosság, és a csoportnak órája sem volt, így nem tudták követni az idő múlását. A barlangban százszázalékos volt a levegő nedvességtartalma, és tíz Celsius-fok volt a hőmérséklet. A csoportnak semmilyen kapcsolata nem volt a külvilággal, sem a pandémia fejleményeiről, sem a barátaikról, családjukról nem tudtak semmit.
A Deep Time-projekt kutatói szerint a kísérlet tapasztalatai alapján jobban meg lehet majd érteni, hogyan tudnak az emberek az életkörülményeiket és környezetüket érintő drasztikus változásokhoz alkalmazkodni.
A francia és svájci laboratóriumokkal együttműködő kutatók érzékelőkkel figyelték meg a 15 fős csoport alvási szokásait, társadalmi interakcióit és viselkedésüket. Az egyik érzékelőt egy kis kapszulában nyelték le a résztvevők. Ez a kapszula mérte a testhőmérsékletüket, és egy számítógépre továbbította az adatokat.
A csoport tagjai saját biológiai órájuk alapján tudták, mikor kell aludniuk, felkelniük és enniük. A napokat nem órákban, hanem az alvási ciklusuk alapján követték.
A csoportot megfigyelő kutatók pénteken bementek a barlangba, hogy szóljanak a résztvevőknek, hogy hamarosan vége a kísérletnek. Mint mondták, sokan alaposan elszámolták magukat, azt hitték még legalább egy hét-tíz nap van hátra addig, míg kiléphetnek a barlangból.
Christian Clot, a projekt igazgatója a Human Adaptation Institute alapítója elmondta, hogy a közös munka a projekteken és a feladatok megszervezése különösen nagy kihívást jelentett. A kutató a kísérlet előtt hangsúlyozta, hogy az idő- és a térérzékét elvesztett ember adaptációs képességeinek tanulmányozása például a jelenlegi egészségügyi váláságban is nagyon fontossá vált.
Bár a résztvevők láthatóan fáradtnak tűntek, kétharmaduk mondta, hogy még egy kicsit tovább maradna a föld alatt, hogy befejezze az expedíció során megkezdett csoportos projekteket.
A Deep Time-projekt 1,2 millió euróba (436 millió forintba) került, amit a francia-svájci kutató szponzorok bevonásával biztosított.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
