A keleti végek idei Szent István-napi megemlékezéseinek legtartalmasabbja és legszebbike Nagykaposon zajlott.
A négynapos rendezvénysorozat pénteken a Magyar Ház udvarán vette kezdetét. Egy ügyeskezű, kovászos kenyérre vágyó hölgy ötlete mára hagyománnyá nőtte ki magát: Nagykapos kenyerei az idén is kalákában sültek, egy Püspökladányból érkezett szakember és csapata vezetésével.
Az érdeklődő lányok, asszonyok pár órára pékinasnak érezhették magukat, Már reggel elkezdődtek az estére, a kültéri kemencében szép ropogósra sült kovászos kenyerek körüli teendők.
Aki éppen nem sütött, az egész nap folyamán bekapcsolódhatott a gyerek – és kézműves foglalkozások valamelyikébe. Este pedig a Komócsa Néptáncegyüttes táncházba hívta az ünneplőket.
Államalapításunk napjának koraestéjén a Szent Simon és Júdás Tádé római katolikus plébániatemplomban tartották meg az ünnepi szentmisét, amelyre Ung-vidék és vonzáskörzetének számos településéről érkeztek ünneplő magyarok.
A szentmise nemzeti imáinkkal, a régi magyar – illetve Kölcsey mai Himnuszával zárult,
majd az egyházi méltóságok megszentelték, megáldották Nagykapos kenyereit.
A meghívott vendégek között volt többek között Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának Felvidékért felelős főosztályvezetője, Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint a rendezvénysorozat fő – és társszervezői szervezeteit képviselő közéleti, kulturális és politikai személyiségek.
Bálint Annamária, a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet elnöke, az est házigazdájaként megemlítette, hogy a nagykaposi Csemadok által 2001-ben felállíttatott Szent István szobor melleti parkban tervezték az ünnepi megemlékezést. Az államalapítási ünnepségek ezen méltó és immár megszokott helyszíne helyett, a közelgő viharfelhők láttán, a szervezők idén a biztonságosabb templomi belteret választották.
Potápi Árpád János örömmel tett eleget a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete meghívásának és felkérésének. Ünnepi beszédének kezdetén a megjelenteket Nagykapos leghíresebb szülötte, Erdélyi János, királyunkat dicsőítő gondolataival köszöntötte:
Szent István kora azért volt és marad is nagy, mert az európai uralkodó eszmék színvonalára emelte és vívta föl nemzetünket.
Erdélyi a X.század első évtizedeit nem véletlenül nevezi Szent István korának. Az államalapítással, az egyházszervezet kiépítésével, a béke kiharcolásával ő volt az, aki századokra meghatározta Magyarország történelmét.
Majd a sokunk számára nyilván ismert történelmi tényeket felelevenítve, az államtitkár úr elmondta, hogy augusztus 20-a a legrégebbi nemzeti ünnepünk. A naptárban egyházi és egyben világi ünnep is, de a magyar néprajz is jeles napként jegyzi. 1038 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába helyezvén Magyarországot, halt meg első királyunk. Örök nyugalomba augusztus 20-án, Székesfehérváron helyezték. Ugyanezen a napon, 1083-ban emelték ki testét sírjából és az egyház szentté avatta. Ennek ünnepe meghatározta a középkor, az újkor és napjaink értékrendjét, gondolkodását.
Szent István alakja mindmáig meghatározó a magyar néplélek számára. Hozzá fordultak eleink történelmünk zivataros időszakában, tőle vártak segítséget a nehézségek közepette, de neki mondtak köszönetet is az örömteli események során. Mi, magyarok ezen a napon adtunk és adunk hálát a jó Istennek a betakarított gabonáért és az ebből készült új kenyérért.“
Az ünnepnap a Szent István által véghezvitt maradandó munkára emlékeztet bennünket: az egységes, erős királyság, vármegyék, egyházmegyék, kolostorok alapítójaként ismerjük. Az első templomaink is neki köszönhetik, hogy megépülhettek. Intézkedései nyomán indult be Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi fejlődése. Az utókorra örökségként hagyott szellemi tőkéje a mai napig erőforrás számunkra.
Szent István államalapítása minden Kárpát-medencei nép történelmében hasonlóan fontos mérföldkő. Az 1918-20 között minden, ami velünk történt, közös történelemnek számít – nincs külön magyar vagy szlovák történelem. Közösek voltak az eredményeink és közösen éltük át országunk nehéz vagy éppen tragikus időszakait is.“
A magyar nemzetpolitika elmúlt 12, sikerekben gazdag évét az államtitkár úr az ország Szent István korában megindult felemelkedéséhez hasonlította.
Ha a 2010 óta jegyzett külhoni gazdasági, politikai és kulturális, egyházi téren jelentős előrelépésekként megvalósult támogatásokat egyenként feljegyeznénk egy ív papírra, szerinte több könyvespolc sem lenne elég e közös sikereink befogadására.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika a jelenlegi, nehezebb időszakban is fontos céljának tekinti az eredmények további biztosítását.
Kulcsfontosságúnak véli a magas minőségre való törekvést – a kultúrában, a közéletben, a hivatásunkban, a közösségi életünk megszervezésében az eddigi lelkiismeretes munkára van szükség a jövőben is. Szerinte ez a szülőföldön való megmaradás kulcsa is egyben, hiszen mindannyian leginkább ahhoz a helyhez kötődünk, ahol tudjuk, hogy mindent a lehető legjobban fognak nekünk biztosítani. Mint mondta, a mai nehéz helyzetben is arra köletezte el magát a magyar kormány, hogy biztosítja a kapcsolatok minőségi fenntartását és megerősítését.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar minőség megteremtése Szent István munkásságához kapcsolódik. Erdélyi János gondolatait szem előtt tartva, szerinte mi sem érhetjük be kevesebbel.
Szent István mindmáig iránytű a számunkra keresztény hitünk megtartása, nemzeti megmaradásunk és függetlenségünk szempontjából. Őrizzük meg ezért államalapító uralkodónk személyiségét, értékrendjét és legyen az ő alakja megújulásunk egyik motorja!“ – zárta ünnepi gondolatait Potápi Árpád János.
A Csemadok helyi alapszervezetének tagjai, az est rangos vendégeinek, Czimbalmosné Molnár Évának és Potápl Árpád János államtitkár úrnak átnyújtották Nagykapos kenyereinek egy-egy megszentelt és megáldott pédányát.
Az ünnepi este a Szent István szobor megkoszorúzása után a városháza kistermében folytatódott.
A kultúrműsorban a nagykaposi Zsenge Komócsa gyermek néptáncsoport, a felnőtt Komócsa Néptáncegyüttes vidám műsorát követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház művészei léptek színpadra, verses – dalos összeállításukkal.
A közönséget távozásuk előtt egy szelet megszentelt, megáldott zsíros-hagymás új kenyérrel kínálták meg.
Az ünnepi rendezvénysorozat vasárnapi estéjén, a besötétedést követően Kaposkelecsényben tüzijátékot tartottak, hétfő este pedig a Kicsi Hang verséneklő együttes fellépésére várják a közönséget, 17:30 órai kezdettel a nagykaposi Magyar Házba.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
