Négy szkíta amazon közös sírjára bukkantak Oroszországban

Négy szkíta amazon közös sírjára bukkantak Oroszországban

Orosz régészek négy különböző életkorú, egyazon sírba temetett szkíta harcosnő maradványait tárták fel a Voronyezsi és a Lipecki területek határánál található, Gyevica V. jelzéssel ellátott temetkezési helyen. A legfiatalabb nő 12-13 éves lehetett halálakor, míg a többit 20-29, 25-35, illetve 45-50 éves korában érhette a vég.

A 19 sírból álló komplexumban feltárt sírhalom agyag, illetve tölgy építőelemekből készült. A részben érintetlen sírból számos különleges tárgy került elő.

A vas nyílhegyek és kések, lószerszámok, állati csontok és különféle edények – köztük egy törött fekete váza – alapján a kutatók a Kr. e. 4. századra datálják a temetkezést.

A lovasnomád szkíták Kr. e. 900 és 200 között lakták a kelet-európai sztyeppéket, majd a Krím-félszigeten telepedtek le, ahol a Kr. u. 3. század közepéig léteztek önálló kultúraként.

A Gyevica V. sírcsoportot 2010-ben fedezték fel, azonban a feltárás fokozatosan haladt, így a most átvizsgált sír feltárására csupán most kerülhetett sor.

„Az amazonok gyakori szkíta jelenségek, az utóbbi évtizedben az expedíciónk mintegy 11 fiatal fegyveres nő temetkezését fedezte fel” – mondta el Valerij Guljajev, az Orosz Tudományos Akadémiához tartozó Doni Régészeti Társaság régésze, a kutatás vezetője. „Külön sírgödröket készítettek nekik, és minden temetkezési rítust megkaptak, amit a férfiak.”

A nőknél talált személyes tárgyak felbecsülhetetlen értékű információval szolgáltak a régészek számára arról, miként élhettek. Míg a legfiatalabb lány és egyik társa sírgödrét még az ókorban kifoszthatták, a másik két sír érintetlen maradt.

Az egyik fiatalabb nőt lovasként temették el, azaz a holttestet a lovon üléshez hasonló testhelyzetben helyezték a sírba – ahhoz, hogy a merev holttest így maradjon, el kellett vágni a lábaiban lévő inakat.

Hírdetés

Bal válla alatt a régészek egy bronz tükröt és két lándzsát, bal oldalánál egy üveggyöngyökből készült nyakláncot találtak. Lábainál egy egyfülű ivókupa és egy fekete lakkmotívumokkal ellátott tányér volt.

A szkíta nők várható élettartama 30-35 év körül lehetett, így a legidősebb nő igen szép kort ért meg a kor viszonyaihoz képest. Ennél is meglepőbb volt azonban az a rengeteg kincs, amelyet eltemettek vele.

Kétségtelenül a legértékesebb lelet a „kalathosz” néven ismert rituális fejdísz, amely a legritkább esetekben kerül elő szkíta sírokból.

A virágmintás lemezekkel ellátott fejdísz lepte meg leginkább a kutatókat, mivel elmondásuk szerint a „kalathosz” ritkán élte túl magát a temetést, és a kivételes esetekben is még a földben az enyészeté lett.

A legidősebb nő fejére helyezett „kalathosz” azonban túlélte az idők viharait a sírban – korábbi sírokban csupán a fejdísz töredékeit találták meg.

Szintén különleges tényező, hogy a nőn talált ékszerek mintegy 65-70 százalékban aranyból készültek – a korábban előkerült szkíta ékszerek ennél jóval kevesebb aranyat tartalmaznak. Emellett a legidősebb nőt egy textilbe tekert vaskéssel és egy villás hegyű vas nyílheggyel helyezték örök nyugalomra.

A sírdomb további különlegessége, hogy ehhez hasonlóan több harcosnőt egyetlen helyre temetve sem találtak korábban. A régészcsapat abban bízik, a Gyevica V. sírdombjai között további értékes felfedezések várnak rájuk.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »