A Politico.eu brüsszeli hírportál közölt néhány grafikont az európai gazdaság állapotáról. Az első az ipari kibocsátás nagyságát hasonlítja össze országonként októberig. A grafikonból jól látszik, hogy a legsúlyosabb visszaesés áprilisban következett be, amikor a járvány tetőfokára hágott, és az tagállamok sorra vezették be a kijárási tilalmat. Ekkor az európai ipari termelés a negyedével, egészen pontosan 27,6 százalékkal esett vissza.
A legmélyebbre süllyedő vonaldiagramok között ott van Szlovákia is, amelynek ipari kibocsátása áprilisban 42 százalékkal esett vissza, októberben viszont már csaknem elérte az egy évvel korábbi kibocsátási szintjét. Hasonló volt a helyzet Csehországban, ahol a 35,2 százalékos volt lejtmenet tavasszal, Magyarországon pedig 36,8 százalékos.
Szlovákia sebezhetősége egyértelműen arra vezethető vissza, hogy az ipari kibocsátás magja egyetlen szektorra épül, az autóiparra, amely a koronavírus okozta válság miatt padlóra került.
!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);
A következő interaktív térkép arra mutat rá, hogy milyen mértékű gazdasági zuhanásnak voltunk tanúi. Eszerint ugyanis 9 nyugat-európai ország plusz Nagy-Britannia január és október között kevesebbet termelt, mint 2015-ben. A németek a 2015-ös szintjük 89,2 százalékán termeltek, a franciák a 91,2 százalékán. A legrosszabb helyzetbe a németek, franciák, spanyolok és olaszok kerültek.
Kelet-Közép-Európában más volt a helyzet. Mivel feltörekvő/fejlődő országokról van szó, az öt évvel korábbi eredményüktől jobbat produkáltak idén is, de nem annyival többet, mint az elvárható lett volna. Szlovákia például a 2015-ös kibocsátás 101,2 százalékát teljesítette, pedig 2019-ben még 113,5 százalékon dübörgött a gazdaság. Magyarország idén január és október között a 2015-ös azonos időszak teljesítményének 106,8 százalékát teljesítette, míg 2019-ben 115,9 százalék volt az arány.
!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);
A gazdaság egyes szektorai általában megroppantak a koronavírusjárvány súlya alatt, de ez nem mindegyikre volt egyformán igaz. Sőt, vannak ágazatok, amelyek kifejezetten szárnyaltak a legdurvább tavaszi időszak alatt is. Ilyen volt a gyógyszeripar, amely mindössze áprilisban és májusban volt enyhe mínuszban, a többi hónapban 3-25 százalékos bővülést produkált. Viszonylag jól járt az élelmiszeripar és kereskedelem
Ellenben kétszámjegyű visszaesést kellett elkönyvelnie az üzemanyaggyártásnak, a számítógép-, elektronikai és optikai cikkek gyártóinak, az elektromos fogyasztók gyártóinak, a gépiparnak, fémmegmunkáló szektornak (-35 százalékos mélyvölgyben voltak tavasszal).
Rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett el a bútorgyártás egész Európában, amely áprilisban a forgalma 51 százalékát vesztette el, és még júliusban is negatív tartományban küszködött. Októberben 5 százalékkal nőtt a forgalom az előző év októberéhez képest. Ez azonban csalóka: a fél évig tartó mélyvölgy tönkre tette a vállalkozások cash-flowját, vagyis pénzforgalmát, megroppant a beszállítói hálózat, elbocsátásokra került sor. Kitudja, mennyi időbe telik a járvány előtti állapothoz való visszatérés.
A bútorgyártásnál is súlyosabb mínuszokat könyvelhetett el a ruházati cikkeket gyártó cégek, különösen a nagy luxusmárkák. Ennek oka, hogy a vásárlási szokások teljesen a fizikai kontaktusra épülnek. A ruhák és a luxusmárkák cikkeinél a vásárlás döntése úgy születik, hogy a vevő elmegy az üzletbe, megnézi a ruhát, megtapintja az anyagát, felpróbálja és megnézi tükörben, (stb.).
Erre a folyamatra a járvány miatt bevezetett korlátozások miatt nem kerülhetett sor, így az ágazat közel 80 százalékos mínuszba került tavasszal, és azóta sem tért magához – októberben még mindig -10 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított, mint tavaly ilyenkor.
A ruháknál már a csak gépjárműforgalom szenvedett többet: áprilisban 83,7 százalékos, májusban 52,9 százalékos, júniusban 26 százalékos mínuszban járt, októberben sikerült elérnie az előző évi forgalmi szintet, de az addig elmaradt bevételek nagysága hatalmas.
A járványnak vannak azért nyertesei is. Az év első tíz hónapjában a járvány miatt 5,1 százalékkal nőtt a gyógyszeripar forgalma, 0,7 százalékkal a fémipari bányászat bevétele. A dohányipar is örülhet: nem nőtt a forgalma, de nem is csökkent, és viszonylag jól járt az élelmiszeripar, amelynek csak 1,3 százalékos csökkentést kellett elszenvednie a 10 hónap alatt.
Az év első tíz hónapjának összesítésében az abszolút vesztesek között a nyomdaipar, a gépipar, a textilipar, a fémmegmunkálás, a szénbányászat, a finomítók, a gépipar és a ruházati cikkek ágazata szerepel.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
