Bizarr hangulatban ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a NATO. A londoni-csúcs, melynek a szövetség egységét kellett volna jelképeznie, főleg a tagországok vezetői közti konfliktusra mutatott rá. Oroszország, mely elsőszámú ellenségének tekinti a katonai szövetséget, szintén több kénes nyilatkozatot tett közzé az évforduló kapcsán.
A legnagyobb konfliktus az USA és Franciaország között alakult ki, mely több, mint feszült viszony, mely a két ország között már hosszabb ideje fennáll.
A Török elnök, Erdogan sem maradt szégyenben, aki a változatosság kedvéért a többi NATO tagországot kritizálta, és megfenyegette a kelet-európai országokat, hogy ha a szükség úgy hozza, Törökország senkivel szemben nem fogja megvédeni őket.
A NATO az agyhalál állapotában
A feszült amerikai-francia viszony alapját Macron korábbi megjegyzése adja, miszerint a NATO szerinte az „agyhalál“ állapotába került.
E szavak nemcsak az USA-t sokkolták, elemzők szerint Macron szavai azt jelentik, hogy Európa több felelősséget vállalna a védelem terén, kiemelve Franciaország és saját maga fontos szerepét.
Trump Macron szavait kamatostul viszonozta. Még útban London felé azt mondta, hogy „ezek nagyon csúnya szavak. Azt gondolom, hogy ez sértő volt több ország hadseregével szemben is. Nem lehet ilyeneket csak úgy mondani, ez tiszteletlenség a NATO tagországokkal szemben,“ jelentette ki még a Macronnal való találkozója előtt.
A francia elnököt személyes egyeztetésükön sem kímélte, mi több, megfenyegette Párizst, hogy beengedi hozzájuk az Iszlám Állam harcosait, akiket jelenleg szíriai táborokban tartanak fogva.
„Szeretne néhány szép, megtermett iszlám harcost? Adhatunk,“ támadt Trump Macronra.
Üzleti jellegű konfliktusok
Macron igyekezett hideg fejjel reagálni, és azt mondta, hogy Franciaország egyénileg vizsgálja meg a francia állampolgársággal rendelkező iszlám harcosokat. Trump erre azt mondta, hogy „ez volt a legnagyobb mellébeszélési kísérlet, amit valaha látott.“
Hírügynökségek szerint kettejük konfliktusának kiéleződéséhez hozzájárult az is, hogy Franciaország új adókat vetett ki az USA-ban székelő technológiai óriásokra, amire az USA magasabb vámok kivetését helyezte kilátásba a tradicionális francia termékekre, mint a bor vagy a sajt.
Erdogan dörgedelmes szavainak magyarázata, hogy a török elnök igyekszik arról meggyőzni szövetségeseit, hogy a legnagyobb biztonsági kockázatot a törökországi és szíriai kurdok jelentik.
Mivel a többi NATO-ország, élén az USA-val elutasítja ezt a retorikát, a kurdokat pedig nem tekintik terroristának, épp ellenkezőleg, megbízható szövetségesnek, akik nélkül soha nem győzték volna le az Iszlám Államot. Erdogan így egyre keményebb fenyegetéseket fogalmaz meg. Konkrétan Lengyelországot, Észtországot, Litvániát, Lettországot említette. Bár nem tett említést arról, hogy melyik ország támadásától kellene tartaniuk, az érintett országok értelemszerűen Oroszország fellépésétől tartanak, akivel Erdogan az utóbbi időben jó kapcsolatokat ápol.
webnoviny.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
