Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította a nyugati országokat, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO-ba. Néhány órával később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a SkyNewsnak adott interjújában kijelentette, hogy elfogadná a háború befagyasztását és a tűzszünetet, de van egy feltétele: Ukrajna nem megszállt területeit vegyék fel a NATO-ba. A javaslat nagy előrelépés a „harc a végső győzelemig” narratíva óta, ám két súlyos csavar is van a dologban.
Tűzszünet, befagyasztás, védernyő
Zelenszkij szerint az ukrán háború „forró szakasza” véget érhet, ha Ukrajna NATO-tagságot kap – még akkor is, ha megszállt területei nélkül kapja azt meg.
„NATO-tagságot kell felajánlani az ország nem megszállt részeinek, hogy véget érjen a háború forró szakaszának, miközben a NATO-meghívás önmagában is elismeri Ukrajna nemzetközileg elismert határait”
fogalmazott.
Zelenszkij először vetette fel teljesen nyíltan a tűzszüneti megállapodás lehetőségét. A feltétele kapcsán elmondta, hogy a NATO „védernyője” később lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy „diplomáciai úton” tárgyalhasson megszállva maradt területeinek visszaadásáról.
„Ha meg akarjuk állítani a háború forró szakaszát, akkor a NATO-védernyője alá kell vennünk Ukrajna irányításunk alatt álló területét. Gyorsan kell lépnünk, és akkor Ukrajna a megszállt területeit diplomáciai úton visszakaphatja”
emelte ki. Azt is mondta, hogy a NATO-nak „azonnal le kell fednie” Ukrajna azon részét, amely továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll, azért, hogy „Oroszország ne térjen vissza újabb területek elfoglalása céljából”.
A sorok között
Zelenszkij javaslata a tűzszünet ezen formájáról nem újkeletű. Korábban a lengyel külügy és a cseh államfő is felvetette, hogy Ukrajna nem megszállt területei megkaphatnák a NATO-tagságot. Igaz, ők úgy értették, hogy míg a NATO védernyője megvédi az ukrán hátországot az orosz támadásoktól, addig Ukrajna felkészülhet a visszavágásra.
Zelenszkij szeptemberben bemutatott győzelmi tervében is szerepel a NATO-tagság. Sőt, kijelenthetjük, lényegében ezért indult meg a háború – amire a napokban Angela Merkel volt német kancellár is utalt. A napokban jelezte, hogy ha 2008-ban Németország nem kaszálta volna el Ukrajna hivatalos meghívását a NATO-ba, akkor a háború már hamarabb kitört volna.
És ezzel el is jutottunk az első csavarhoz. Jelenleg Oroszország lassan, de korábban nem látott sikerekkel halad előre a keleti fronton, Ukrajna pedig egyre több és egyre nagyobb harctéri kudarcot szenved el. Ebben a helyzetben nehéz elképzelni, hogy az oroszok feladják azt a követelésüket, hogy Ukrajna legyen semleges ország.
A második csavar
A második csavar a történetben, hogy papíron olyan országot nem szabadna felvenni a NATO-ba, amelynek területi vitái vannak más országokkal. Ez a szabály épp azért született, hogy a szövetség nem keveredjen automatikusan háborúba egy tagfelvételen keresztól. Márpedig a fegyverszünet és a háború befagyasztása nem békemegállapodás, hanem nyitott területi vita.
Tegyük azonban hozzá, hogy egy korábban kiszivárgott elképzelés meglepően jól illeszkedik ahhoz, amit most Zelenszkij állít a tűzszünet kapcsán. A Financial Times október elején közölte, hogy nyugati felső körök egy „nyugat-német modellt” képzelnek el. Ennek része, hogy a Nyugat jogilag nem, de tényszerűen elismerné Ukrajna megszállt területeinek orosz annektálását.
Ukrajna nem megszállt területe csatlakozhatna a NATO-hoz, de kötelezné magát, hogy a jövőben erő alkalmazása NÉLKÜL próbálná csak meg visszaszerezni elvesztett megyéit.
A képet tovább árnyalja, hogy az akkor megszellőztetett információk szerint Ukrajna területén állandó külföldi katonai erők és nukleáris rakéták sem lennének.
Kiszivárgott, hogyan rendezné az ukrajnai háborút a Nyugat. Van benne NATO-tagság és határokba való „ideiglenes” beletörődés is
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »