Továbbra sem haladnak jó irányba a tárgyalások az egészségügyi minisztérium és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) között. Ezt az is bizonyítja, hogy folyamatosan nő a felmondólevelek száma a kórházigazgatók asztalain. Peter Visolajský állítja, ha november végéig nem rendeződik a helyzet, a szlovák kórházak nem lesznek képesek bebiztosítani az egészségügyi ellátást.
Kedden ismét tárgyalóasztalhoz ült Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter és a Szlovák Orvosszakszervezet küldöttsége. Az egyeztetés után Peter Visolajský, a LOZ vezetője bejelentette, a múlt hét óta tovább nőtt a felmondólevelet benyújtó orvosok száma, már elérte a 2100-at. A LOZ felmondási akciója országszerte zajlik, már 31 kórház érintett. Javarészt a nagyobb állami intézményekről van szó, de néhány magánkórházból is csatlakoztak orvosok, sőt, még nővérek is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a felmondások a magyarlakta városok intézményeit is érintik, például Érsekújváron és Kassán is több orvos jelezte a távozását.
Visolajský szerint a keddi egyeztetéseken sem történt érdemi előrelépés, a minisztertől csak tovább ígéreteket kaptak.
„Nekünk azonban már nem elég a szóbeli ígérgetés. Mindenki láthatja, hogy ez az utóbbi egy évben sem vezetett semmihez. Nekünk konkrét megoldások kellenek”
– nyilatkozta a LOZ elnöke.
Megjegyezte, a szakszervezet tagjai továbbra is nyitottak a tárgyalásra, de ha Lengvarskýék nem kezdenek el cselekedni, akkor az orvosok november végéig – vagyis a két hónapos felmondási idő lejártáig – nem fogják meggondolni magukat.
„Én nem tudok meggyőzni kétezer orvost arról, hogy vonják vissza a felmondásokat, pusztán azért, mert a miniszter úr valamit megígért”
– mondta.
A múlt héten a LOZ azt követelte a tárcától, hogy írjanak alá egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését. A minisztérium erre úgy reagált, már elküldték az ütemtervet az orvosoknak, amelyben résztelekbe menően taglalják, hogyan kívánják megoldani a szakszervezet által felvetett problémákat. Amellett, hogy megoldásokat kínáltak, az egyes intézkedések határidejét is meghatározták, ahogy azt az orvosok követelték. Ha viszont a szakszervezetnek ez nem elég, és az ütemterv helyett egy memorandumot akarnak aláírni, akkor a tárca ebben is teljesen együttműködő lesz, üzente Lengvarský.
Visolajský szerint azonban a memorandum aláírása helyett sokkal fontosabb lenne az, ha az orvosok konkrét megoldásokat látnának a kormányban és a parlamentben. Például az szeretnék látni, ha a jövő évi költségvetésben – amelyről a következő hetekben tárgyalnak majd a parlamentben – több pénzt különítenének el a szlovák kórházak helyzetének a rendezésére, illetve az is segítene, ha a képviselők végre elfogadnák a nővérek béremelésével kapcsolatos javaslatot. A dokumentum egyébként gyorsított eljárásban került a plénum elé, és első olvasatban egyhangúan meg is szavazták, de a miniszter kérésére a második és harmadik olvasatról szóló tárgyalást az ülés végére sorolták. Kedden azonban mégis előbbre hozták, a döntésben minden bizonnyal nagy szerepet játszott az orvosszakszervezet által gyakorolt nyomás.
A tárgyalás során Vladimír Baláž (Smer) és Miroslav Urban (Republika) is előállt egy módosító javaslattal, amelyben a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbérét is emelnék. Ezek a szakemberek jelenleg a két évvel korábbi átlagbér 2,3-szorosát keresik meg. Lengvarskýék javaslatában ez a szorzó nem nőne, pusztán a ledolgozott évek száma utáni juttatást kapnák kézhez 2023-tól. Baláž és Urban viszont úgy véli, hogy ezeket a dolgozókat is rendesen meg kellene becsülni. Előbbi azt javasolta, hogy a fizetésük a két évvel korábbi átlagbér 2,45-szörösére nőjön, utóbbi pedig azt, hogy a 2,5-szörösére.
A parlament várhatóan szerda délután szavaz majd a javaslatokról.
Lengvarský szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy mi lesz abban az esetben, ha az orvosok nem vonják vissza a felmondásokat.
„Egyelőre azzal számolunk, hogy sikerül megegyezni és a szakszervezeti vezetők részéről is látjuk erre a hajlandóságot”
– jegyezte meg a miniszter hétfő este, miután több állami kórház igazgatójával is egyeztetett. Annyit elárult, hogy számolnak vészforgatókönyvekkel, de ezeket egyelőre nem ismertette.
Visolajský azonban úgy véli, hiába állna elő a minisztérium bármilyen B, C, vagy D tervvel, akkor sem lenne képes megoldani a helyzetet.
„A kórházak működése csakis ezekkel az orvosokkal lehetséges”
– jegyezte meg, majd emlékeztetett, 2011-ben, amikor 1200 orvos mondott fel, az akkori kormány is kidolgozott különféle vészmegoldásokat, de végül egyiket sem lehetett végre hajtani.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
