Növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma – erről beszélt Müller Cecília országos tiszti főorvos egy lapinterjúban.
A közismert egészségügyi vezető a Magyar Nemzetnek nyilatkozot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ létrehozásának apropóján.
Arról beszélt, hogy „egy állami intézet felelős vezetőjeként arra kell törekednem, hogy optimális költségfelhasználással és a szakmaiság sérülése nélkül végezzék el a hatósági feladatokat”.
A fúzió (az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ összevonása) következtében egyfajta létszám-optimalizálás is történt, „most még azt az időszakot éljük, amikor az új intézményben a kollégáink napról napra fedezik fel az újonnan megnyílt lehetőségeket”.
A fő cél, hogy „megelőzzük a betegségek kialakulását, amelynek fókusza eddig az NNK-nál volt, ugyanakkor a táplálkozás-egészségügy révén az OGYÉI is látott el preventív feladatokat. A másik kiemelt célunk, hogy ha valaki már megbetegedett, akkor biztonságos körülmények között, biztonságos eszközökkel és orvosságokkal gyógyítsuk”.
Vakcinák és mellékhatás
„Egy gyógyszernek vagy egy vakcinának soha nincs végtörténete. Ameddig forgalomban van, követni és figyelni kell, hiszen használata során is felléphet eddig nem tapasztalt mellékhatás. Nagyon fontos, hogy aki ilyet tapasztal, az jelentse az NNGYK-nak, hiszen amennyiben igazolódik az észrevétel indokoltsága, a hatóság intézkedni fog, ami akár a termék piacról történő kivonását is jelentheti” – mondta a szakember.
Szűrővizsgálatok
Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt,
napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is,
bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem – beszélt egy lehetséges irányról Müller Cecília.
Ennek apropóján szóba kerültek a védőoltások is, ítt úgy fogalmazott: az elsődleges prevenció fontos eszközei a védőoltások.
A szűrésnél arról szól, hogy a magukat egészségesnek érző, tünetmentes, átlagos kockázatú embereket keresnek fel bizonyos életkorban. Erre vannak remek eszközök, melyeknek a használata nem megterhelő, gondoljuk csak a prosztatarák kiszűrését szolgáló PSA-ra, aminek az értékét egy vérvétellel meg lehet állapítani, de egy székletmintaadásról sem gondolom, hogy terhet jelent.
A méhnyakrák esetében a jövőben szeretnénk a HPV-alapú szűrésre áttérni, hiszen gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül.
Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanánk, ez három helyett ötévente történne.
Az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnánk a korhatárt, hiszen egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását.
Covid–19 és Karikó Katalin
Szerinte minden magyar szívét megdobogtatta a Karikó Katalin által kapott Nobel-díj. Róla annyit mondott, hogy „az mRNS-vakcina fejlesztésén hosszú évtizedek óta dolgozott együtt több kutatótársával. Ráadásul a kutatás gyakorlati eredménye akkorra vált sikeressé, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá. Ez egy többféle betegség megelőzésére és kezelésére használható technológia, amelynek vannak onkológiai vetületei is”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
