Nánán Szent Miklós járt az angyalaival és az ördöggel az ünnep előestéjén

Nánán Szent Miklós járt az angyalaival és az ördöggel az ünnep előestéjén

Nánán Szent Miklós napjának előestéjén csilingelő kis szánkón elindult Szent Miklós a faluba, hogy találkozzék a gyerekekkel. A faluban igen régen járt a Mikulás házakhoz is, de ilyen formában eddig még nem.

Nem volt kultúrház, műsoros est, nem szóltak a versek Télapóhoz – akit egykor ránk erőltettek a szocializmus idején, s vannak, akik még ma sem szabadulnak a megnevezéstől, mert bevésődött a gyerekversekbe, a mesékbe, csakúgy, mint más elferdítő szómagyarázat.

Ez az este kicsit másról szólt, nem a lappföldi Télapó jött a faluba – mint az ötletgazda, Pál Erik elmondta – hanem Szent Miklóst idézték a jelmezek: Szent Miklós, az ördög, és az angyalkák.

A falu több pontján megállt és az összegyűlt gyerekcsapatnak a kis szánkó nagy csomagjából egy kis figyelmesség jutott. A kis piros zacskóban ott volt a Szent Miklóst ábrázoló képecske, némi édesség és finom mézes süti.

Hírdetés

A közös találkozó után azokat a gyerekeket is meglátogatták, akik otthon várták a Mikulást.

Már a házba való belépés is szokatlan volt, mert ugyancsak a régi szokás szerint „Dicsértessék a Jézus Krisztus” köszöntővel léptek be az angyalok a házba. Volt is meglepetés kicsinek és nagynak, de mindenütt szeretettel fogadták őket, sőt, a bemutatkozás után vers, ének is elhangzott a bátrabb gyerekektől. Szent Miklós is mondott pár gondolatot a ház népének, adventről, a szeretetről, mielőtt szétosztotta volna a szerény ajándékokat.

Ennek szépsége, gazdagsága felvillantotta az egykori adventi hangulatot, s azt a kellemes izgalmat, amit a családdal együtt eltöltött várakozás, megérkezés öröme jelentett egykor.

„A Szent Miklós ünnepét megelőző estén közel száz gyermeknek sikerült örömet, boldogságot és mosolyt csalni az arcára” – mondta el Pál Erik, akinek hívő emberként minden célja az volt, hogy visszavarázsoljon valamit a családokba a régi Mikulás-esti várakozások csendjéből, izgalmaiból, öröméből. Mindezt, s az esztétikus jelmezeket feleségével, Henriettával készítették el, hogy a barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel, a Hanza családdal, és a Csemadok helyi szervezetével összefogva, egy szép estét szerezzenek a gyermekeknek.

(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »