A két hónapja véget ért riói olimpiáról a napokban megjelentek az első gyorsértékelések. A legfőbb tanulság lesújtó képet mutat: a bostoni Smith College számításai szerint az ötkarikás játékok 11-11,5 milliárd dolláros veszteséggel zárultak – írja a Világgazdaság. A szervezési költségeket 15 milliárd dollárra saccolják, a jegyeladásokból, szponzorációból, a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből befolyó összeg azonban ennek csak a töredéke, mindössze 3,5-4 milliárd.
Ugyan a hivatalos források szerint a belépőjegyek 84 százalékát eladták a valóságban mégis több tízezer szék tátongott üresen a versenyeken. Köszönhetően a hosszú sorban állásoknak, illetve a közlekedési viszontagságoknak. Az infrastrukturális fejlesztések nem hoztak javulást, sőt egyenesen romlott a szolgáltatások minősége. A rossz közbiztonság miatt sem várható a turizmus fellendülése, ezt már csak tovább tetézni, hogy a játékoknak 300-500 ezer látogatója lehetett, akik főleg Brazíliából és Dél-Amerikából érkeztek.
Nem így indult
Hét éve, 2009-ben, amikor Riót választották a 2016-os nyári ötkarikás játékok rendezőjének még megvolt a döntés racionális és gazdasági alapja. Brazília, mint a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-afrikai Köztársaság, azaz az öt jelentős feltörekvő gazdaság társulása – a szerk.) tagja a nyersanyagpiaci robbanás miatt bővelkedett az anyagiakban. Ezt azonban a következő hat éves időtartam alatt el is herdálta azzal, hogy a felvett közalkalmazottak bérét a duplájára emelte és új metróvonal építésébe vágott bele.
Majd jött a pofon. A világgazdaság szeszélyessége megmutatkozott a brazil nagyváros gazdasági mutatóin. Amint bezuhant az olaj világpiaci ára Rio adóbevételei csökkentek, ráadásul a helyi szabályozás miatt a közalkalmazottakat nem lehetett elbocsátani, sem az oktatási, valamint az egészségügyi kiadásokon lefaragni. És ha ez még nem volt elég, az új metróvonal is a tervezett duplájába, 3 milliárd dollárba került.
A sportminisztérium valóságtól elrugaszkodott becslése már csak a „kedves ráadás”, miszerint a beruházások következtében harmincmilliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramlik az országba. Nos, a számok másról tanúskodnak: Brazília GDP-je tavaly 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélküliség pedig 2016-ban elérte a 11 százalékot.
Hiába kapott Rio júniusban gyorssegélyt a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban. Az amerikai Standard & Poor’s (S&P) néhány nappal a záróünnepség után három fokozattal lerontotta Rio de Janeiro adósbesorolását. A hitelminősítő rendszere szerint a fejlemények azt üzenik: ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor a nagyváros menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
