„Nagykorú felügyelete mellett ajánlott” – A korhatár-besorolások története Kulcsár Gábor2024. 10. 01., k – 11:10
A Deadpool & Rozsomák minden idők legsikeresebb korhatáros filmje – Szlovákiában azonban a célközönsége nagy része még nem láthatta. Sok szülő és kiskorú meglepődhetett, amikor idén megálljt parancsoltak nekik a legújabb Marvel-film kasszáinál. Néhány éve ugyanis Szlovákiában törvény írja elő, hogy 18-as karikás filmre kiskorúak nem mehetnek be, sokan pedig jó eséllyel most, egy Marvel-filmnél szembesültek először azzal, hogy a poszter sarkában virító szám jelent is valamit. De vajon hasznos-e az, ha nemcsak figyelmeztet, hanem tilt is?
A korhatár-besorolások története az Egyesült Államokban kezdődik, megdöbbentő szigorral.
A prűd kód
A 30-as években több gyilkossági és szexbotrány is megrázta Hollywoodot, a közélet pedig foglalkozni kezdett a kérdéssel: vajon káros-e morális szempontból az Álomgyár az amerikai erkölcsre? A kérdést Will H. Hays republikánus politikus válaszolta meg az úgynevezett Hays-kóddal. Ez egy szigorú szabályrendszer volt, amely megszabta, mit szabad és mit tilos ábrázolni a filmekben. Aki nem tartotta magát az előírásokhoz, az akár 25 ezer dolláros bírságot is kaphatott. A gond persze az volt, hogy ezek a szabályok teljesen értelmetlenek voltak. Likvidáltak például minden, az „erkölcsös” élettel összeférhetetlen elemet: ilyen volt a szex, a brutalitás vagy a káromkodás. A kor hollywoodi termése ritkán foglalkozhatott ezekkel a témákkal, ám még problémásabbak voltak a szociális jellegű megszorítások.
A „deviáns viselkedés” – mint például a homoszexualitás – teljes mértékben tabu volt, a női szereplők pedig nem menstruálhattak, és nem folyamodhattak abortuszhoz. Egyházi személyeket tilos volt gúnyosan ábrázolni, és eltérő rasszok sem érintkezhettek egymással romantikusan. A Hays-kód korlátozásai hatalmas károkat okoztak a filmművészetben. Szinte teljesen aláásták a provokatív, feminista filmkészítőket, de a színes bőrű művészeket is – Anna May Wong, az első kínai–amerikai színésznő például egyik napról a másikra tűnt el a címlapokról, ugyanis nem castingolhatták őt be fehér férfiak mellé. Szerencsére – ahogy a legtöbb diktatúra – ez sem tartott örökké.
Ajánlj, ne tilts!
A 60-as évek szexuális forradalma elfogadhatatlanul prűdnek tartotta a Hays-kódot, és mint szólásszabadságot sértő korlátozást, rendszeresen pereket indítottak ellene. 1968-ban az MPAA (Amerikai Mozgókép-egyesület) átvette a stafétát – az új irány szerint cenzúra helyett egyszerűen csak figyelmeztetni kell a nézőket, mire számíthatnak. Pár évvel később meg is született az a korhatár-besorolási rendszer, amelyet Amerikában a mai napig használnak. A G jelzésű filmek korhatár nélküliek, a PG jelzésűek szülői felügyelet mellett ajánlottak, az R besorolásúak a korhatáros filmek, melyekre 17 év alatt csak felnőtt kísérettel lehet beülni, az X besorolásúak pedig a kizárólag felnőtteknek szóló alkotások.
Problémák persze ezzel a rendszerrel is voltak; a PG és az R besorolás között nem volt természetes átmenet; PG-t kapott a Pomádé és A cápa is. A fordulópont az Indiana Jones és a végzet temploma volt, mely PG besorolást kapott annak ellenére is, hogy az egyik jelenetében kitépik egy ember szívét. Ezt követően született meg a főként tiniknek szóló PG-13 besorolás, mely máig a legnépszerűbb (ezt viselik a többi közt a Marvel- és a Star Wars-filmek). 1990-ben aztán az X besorolás is megszűnt – legalábbis Amerikában. Mifelénk a mai napig fel-feltűnik.
Milyen filmek kaptak X besorolást? Leginkább azok, melyek a korhatároló bizottság szerint átlépték a határt szexualitás vagy erőszak ábrázolása terén. Ilyen volt például Stanley Kubrick pszichológiai thrillere, a Mechanikus narancs vagy Marlon Brando túlfűtött románca, Az utolsó tangó Párizsban (feltehetően mindkettő a nemierőszak-jelenetek miatt), de a hírhedten brutális Robotzsarut is számtalanszor újra kellett vágni, mire a bizottság hajlandó volt megadni az R besorolást. A rettegett X persze nem tett tönkre egy filmet sem, az 1969-es, szintén X-es Éjféli cowboy még a legjobb filmért járó Oscart is megnyerte. Magyarországon főleg horrorfilmek kapják meg az X besorolást – a legutóbbi példa erre a Sikoly hatodik része.
Hazai ajánlat
Magyarországon 2012-től minden forgalmazó köteles 30 nappal egy adott film megjelenése előtt eljuttatni egy példányt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, akik ezután rányomják a 6-os, 12-es, 16-os, 18-as vagy nagy ritkán az X-es besorolást. (Az előzetesekben feltüntetett, szaggatott vonalas korhatár rendszerint spekuláció). A televíziós korhatárok szintén az NMHH javaslatai alapján születnek, de végső soron a csatorna dönt róluk. Magyarországon először az RTL Klub tüntetett fel korhatár-besorolásokat – a zöld karika 10, a kék háromszög 14, a piros négyzet/karika pedig 18 év felett ajánlotta az adott műsort. Mára a televíziók is számokkal jelölik az ajánlott életkort, és 2021 óta a reklámokat is kísérniük kell. Ezek elsődlegesen azt szabják meg, hogy a műsort milyen idősávban és milyen programok előtt-után sugározhatja a csatorna.
Nézni vagy nem nézni?
A kérdés adott: mennyire kell komolyan venni a korhatár-besorolásokat? Ahogy arra a 60-as évek Amerikájában is rájöttek, ideális esetben nem kéne megtiltaniuk semmit, csupán informálni az embereket arról, mire számíthatnak. Végső soron a szülőnek kell tudnia, hogy tinédzser gyermekét, aki az első két Deadpoolt is látta, vajon végzetesen megrontja-e a harmadik rész. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a korhatár-besorolások nem mindig segítő céllal készülnek. Magyarországon például többször is megpróbálták törvénybe foglalni, hogy a homoszexuális tartalom automatikus 18-as karikát jelentsen. A Sikoly VI. X besorolása – melynek értelmében a mozik csak este 10 óra után adhatták – pedig annyira értelmezhetetlen húzás volt, hogy az interneten elterjedt egy pletyka, miszerint a kormány csupán az államilag finanszírozott, Hadik című filmre próbálta terelni az embereket.
Talán az a legfontosabb, hogy a nagykorúnak ne csak a felügyelete, de a kritikus gondolkodása is ajánlott legyen.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. szeptember 24-i számában jelent meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
