Nagyító alatt: a demokratikus Pride-parádé és a genderideológia Vataščin Péter2025. 06. 27., p – 11:06
Csupán két biológiai nemet ismer el a szlovák alkotmányjavaslat, ezzel a Trump-féle eszméket megtestesítve, akárcsak Magyarország – a Büszkeségmenettől azonban a demokrácia elveinek alapján sem szabad félni.
1970. június 28-án, egy évvel a stonewalli razziák után kezdtek összegyűlni az emberek, hogy tüntessenek a jogaikért. A rendőrségi rajtaütések normának számítottak a melegbárok esetében ez idő tájt, mivel melegek nem szolgálhattak fel alkoholt. Ezzel az ürüggyel törtek be a rendőrök a Christopher utcai Stonewall Inn melegbárba 1969. június 28-án. Az ellenállás és annak hatósági megtorlása azt eredményezte, hogy estére több ezer ember gyűlt össze a melegbár előtt a lázadás és tüntetés szándékával.
A Pride elődjéül azonban nem csupán a stonewalli események szolgálnak, hanem az 1965 és 1969 közötti philadelphiai Annual Reminder Day [Éves Emlékeztető Nap].
Az egyenlő jogokért való tüntetést minden július 4-én rendezték meg melegek és leszbikusok. A ma ismert Pride-dal szemben azonban az Annual Reminder Day tüntetőinek szigorú öltözködési szabályzata volt: a férfiaknak öltönyt, fehér inget és nyakkendőt; a nőknek szoknyát kellett viselniük – ami talán véletlenül, talán nem, egészen hasonlít a Magyar Kétfarkú Kutya Párt áprilisi demonstrációjához, amelynek mottója az volt: „Legyen mindenki egyforma!”. Azonban a mai napig is változatlan az, amit Pál Márton, aktivista, A család az család kampány megalapítója, június 25-én az idei Pride-dal kapcsolatos kérdésekre válaszolva mondott az Instagramon: „a hatalom részéről már nagyon régóta erőszak van, csak ez verbális erőszak”. Megjegyezte azt is, hogy senkinek sem szabad félnie kimenni a 28-ai felvonulásra, hiszen a felvonulás a demokratikus emberi jogok alapvető eleme.
Csak két nem? Gyermekvédelem?
Ha hatalmi erőszakról nem is, mindenképpen elnyomásról tanúskodik a szlovák kormány alkotmánymódosítási javaslata a Smer párt szorgalmazásában, amelynek pontjai kimondják, hogy Szlovákiában csak két elismert nem létezhet, ez pedig a férfi és a nő. Benne foglaltatik az is, hogy a két nemet biológiai alapon kell meghatározni. Ezek a kijelentések nagyon is ismerősen csengenek. Donald Trump, amerikai elnök 2025-ös beiktatása után szinte azonnal kijelentette, hogy a férfin és a nőn kívül más nem (gender) nem létezik. Mindez egészen odáig fajult, hogy aláírt egy olyan rendeletet, amely meggátolja a gyermekek „átváltozását” hormonterápiás vagy sebészeti beavatkozás által. Ezt azzal indokolta, hogy az ilyen procedúrák visszafordíthatatlanok, s ezektől a gyermekeket meg kell védeni.
Nem ő az egyetlen, aki a hangzatos gyermekvédelem címszóval próbálja ellehetetleníteni az LGBTQ+ mozgalmat. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, számos kampányt indított a gyermekvédelem ügyében. Tiltja például az iskolákban a szexualitásra vagy a nemekre irányuló felvilágosításokat, habár egy 2024-ben tett kijelentése szerint ő maga sincs igazán tisztában azzal, hogy mit is jelent mindez, a tájékozódásból pedig köszöni szépen, nem kér: „Az egész gendermarhaság felbolygatja a gyereknevelés és az együttélés hagyományos európai rendjét, ezzel nem akarunk foglalkozni, nem is értjük, pontosan mi ez, nekünk van egy életünk, mi úgy szeretnénk élni, ahogy eddig is éltünk.”
Nem utolsósorban pedig többek között a 2025-ös Pride felvonulást is ezért próbálja ellehetetleníteni – állítása szerint ugyanis a szexualitásnak nem az utcán van a helye. Erről nem csak a miniszterelnöknek van meg a véleménye, hanem Szentkirályi Alexandrának is, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjének, aki szerint a „Pride-parádé” helyett a főváros közlekedésének ügyeit kellene intézni – mintha a kettő egymást kizáró tevékenység volna.
Mi az a család?
A szlovák alkotmányjavaslat azonban nem csupán az LGBTQ+ közösségre lenne hatással, hanem a heteroszexuális emberekre és családokra nézve is jelentene némi veszélyt.
A módosítás értelmében a gyermek szülei az anya és az apa, akiknek neme a nő és a férfi, emellett betiltaná a béranyaságot is; ami nem csak az eddig tárgyalt nemet zárná abszurd kategóriákba, hanem az azonos nemű párok családalapítási lehetőségeit is leszűkítené, illetőleg megszüntetné.
Ezt csak tetézi Šutaj Eštok, szlovák belügyminiszter, a június 21-i kongresszusi kijelentése, amely szerint „az anyaság a legtöbb, amit egy nő tehet” – ezt pedig mint szülő, partner és politikus állítja. Ennek alapján viszont egy olyan nőképet fest, amely elavult normákon alapszik, s a nőt csak mint biológiai lényt látja, ami nem is annyira meglepő az alkotmányjavaslat pontjaira visszatekintve.
Petrik Zsófia
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
