Nagyboldogasszony: a hit, a hagyomány és a magyar történelem találkozása Vrabec Mária2026. 08. 15., szo – 13:46
Augusztus 15-e a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe, a Nagyboldogasszony napja. A hívők ezen a napon arra emlékeznek, hogy Szűz Mária földi életének befejezése után testével és lelkével együtt részesült a mennyei dicsőségben.
A katolikus tanítás szerint Mária, Jézus édesanyja mentes volt az eredendő bűntől, ezért különleges módon részesült Krisztus megváltásának gyümölcsében. A hit szerint nemcsak lelke, hanem egész emberi valósága, vagyis teste és lelke együtt került a mennybe.
A dogma kihirdetése
Bár a Mária mennybevételébe vetett hit évszázadok óta része a keresztény hagyománynak, az egyház hivatalosan csak 1950. november 1-jén emelte dogmai rangra. A tanítást XII. Piusz pápa hirdette ki a Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúcióban.
A dogma kimondja, hogy a szeplőtelen Istenszülő földi életének befejezése után testestől-lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe.
Mennybevétel, vagy mennybemenetel?
A két fogalmat gyakran összekeverik, a keresztény teológia azonban egyértelmű különbséget tesz közöttük.
Jézus Krisztus saját isteni hatalmából emelkedett a mennybe, ezért az ő esetében a „mennybemenetel” kifejezést használják.
Szűz Mária esetében a „mennybevétel” vagy a „fölvétel” a helyes megnevezés, hiszen a katolikus tanítás szerint Isten kegyelméből részesült ebben a kiváltságban.
Miért különösen fontos ez az ünnep a magyarok számára?
Nagyboldogasszony ünnepe Magyarországon nemcsak vallási, hanem történelmi jelentőséggel is bír.
A hagyomány szerint Szent István király halála előtt, 1038. augusztus 15-én Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. Ebből a történelmi és vallási hagyományból alakult ki a Regnum Marianum, vagyis a Mária országának eszméje, valamint a Magyarok Nagyasszonya-kultusz.
Ennek köszönhetően augusztus 15-e a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb napjává vált, amely egyszerre idézi fel az államalapító király örökségét, a keresztény hitet és a nemzeti hagyományokat.
A Nagyboldogasszony ünnepe ma is számos településen búcsúkhoz, zarándoklatokhoz és egyházi szertartásokhoz kapcsolódik, megerősítve azt a több mint ezeréves hagyományt, amely Szűz Máriát a magyar nemzet patrónájaként tiszteli.
Az esztergomi Nagyboldogasszony-kép
1856-ban felszentelt esztergomi bazilika hatalmas oltárképe is Nagyboldogasszonyt ábrázolja.
A megfestésre Michelangelo Grigoletti velencei festőművész kapott megbízást azzal a meghagyással, hogy Tiziano Frariban lévő Mária mennybevitelét ábrázoló képét másolja le, jelentősen felnagyítva az itáliai reneszánsz mester festményét.
Az eltérő arányok miatt a képen több kompozíciós változtatást is végre kellett hajtani, amit végül a velencei művész sikerrel megoldott.
A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek. A Mária mennybevitelét ábrázoló 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles főoltárkép így a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
