Nagyajtáról, ha tájékozódik az ember, sok újabb információhoz jut. Én is így tudtam meg, hogy az Ajta megnevezés az ajtó szóból származik, mert akár Barcaságra, akár Sepsiszékre, akár Udvarhelyre szeretnénk utazni, Nagyajtán át kell haladnunk. Orbán Balázs szerint e névmagyarázat kissé erőltetett, valószínűbb, hogy az itt letelepedett őseink hozták a nevet Ázsiából. Nem tudtam tisztázni, de azt tudom, hogy Nagyajta Erdővidék egyik kiemelkedő faluja, a múltban a miklósvári járás központja is volt.
Van mivel büszkélkednie ezen kívül is. Bihari Edömér polgármestertől tudtam meg, hogy 1874. november 27-én olvasóegylet alakult a faluban, melynek a megyei törvényhatósághoz beterjesztett alapszabályait az 1877. január 13-án tartott rendkívüli közgyűlésükön fogadták el a képviselőbizottság tagjai. Zathureczky Kálmán nagyajtai járásbíró számos alkalommal támogatta az egyesületet, melynek később tagjává is vált. Országgyűlési képviselő-választási kampánya során megígérte Nagyajta választópolgárainak, hogy amennyiben rá szavaznak, és megnyeri a választásokat, közigazgatási székházat építtet a falunak. Ígéretét 1904–1906 között váltotta be, és a ma is álló községháza polgármesteri hivatal és művelődési ház is; díszes előadótermével B kategóriás műemlék, amit az elmúlt években sikerült felújítani. Dísze és értéke a nagyterem mennyezetén található – Lőrincz Viktor által 1908-ban készített –, vélhetően olasz művészeket ábrázoló hatalmas (17×13 méteres) szecessziós festmény. A kultúrház Kriza János nevét viseli.
Kriza János (Nagyajta, 1811 – Kolozsvár, 1875) unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban és Berlinben végezte. 1838-tól lelkész volt Kolozsvárott, 1861-től püspök. Az 1840-es évektől munkatársai bevonásával fáradhatatlanul gyűjteni kezdte a székelyföldi népköltészet termékeit. Két év múlva felhívást bocsátott közre a Vadrózsák című kötet megjelenését célzó előfizetésekre. A forradalom és szabadságharc, majd az azt követő Bach-korszak azonban késleltette a gyűjtemény első kötetének kiadását, mely csak 1863-ban hagyta el a nyomdát. Megjelenését elsősorban gróf Mikó Imre anyagi támogatásának és Gyulai Pál szerkesztői közreműködésének köszönhette.
Kriza János püspökként megerősítette egyházának autonómiáját, az angol-amerikai testvéri kapcsolatok kiépítésén fáradozott, ugyanakkor a magyar társadalom sorskérdései is foglalkoztatták, melyeket elsősorban a népe szemszögéből nézett. Egyházi beszédei a keresztény erkölcsről, gyakorlati életről, a tudomány és társadalom kérdéseiről szóltak. Vallotta, hogy a lelkésznek kötelessége, hogy írásaiban az észnek erőt, kezdeményezőkészséget, a léleknek pedig Isten békéjét adja, nyugalmat teremtsen.
Minap a nagyajtai művelődési hajlék, illetve inkább palota színpadán nótáztam. Örömmel töltött el, hogy nagyon sok fiatal énekelt velem, hisz a Sepsiszentgyörgyön naponta látott tizenévesek telefonról hallgatják a kierősített amerikai reppereket vagy a manelét (mulatóst?), aminek semmi köze a zenéhez, sem a román vagy magyar kultúrához, értékrendhez. Lázadnak? Szerintem szomorú, hogy nem szeretik a népdalt. Vajon húsz év múlva mit fognak énekelni egy esküvőn vagy akármilyen mulatságon? Manelét? Nagy baj ez, hiszen muzsikájában is él a székely, a magyar, és ha lecseréli másra, elvész.
Számomra öröm volt Nagyajtán, Erdővidék egyik legjelentősebb művelődési házában lenni és nótázni. Előadás után megtudtam, hogy Bihari Edömér polgármester és Barabás András alpolgármester becsületes székely emberek, akik remekül dolgoznak együtt a község fejlődéséért. Látszik az eredménye: itt nem bontanak. Minden elöljárónak ajánlom, hogy tegyen egy tanulmányi utat Nagyajtára, csodálja meg a gyönyörűen felújított kultúrotthont, és tapasztalja meg, milyen, ahol szeretik a kultúrát, a saját zenei hagyományunkat meg a közösséget.
Orbán-Barra Gábor
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
