Az elmúlt évekhez képest 2020-ban kevesebb terrortámadás történt Európában, de ez nem azt jelenti, hogy megnyugodhatunk. A nehezen integrálódó muzulmánok elhelyezkedési problémákkal szembesülnek, amelyek miatt sokan fordulnak közülük a terrorizmus felé, míg Fekete-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában új terrorszervezet lehet kialakulóban.
Dzsihadisták – thelocal.fr
Míg 2015-ben 151-en, 2016-ban 130-an haltak meg Európában terrorcselekmény következtében.
Az idén 12 fő esett áldozatul valamely terrorcselekménynek.
Viszont ezzel együtt egyre több a magányos merénylő. Ott tartunk, hogy az Iszlám állam szétesett, még akkor is szétesett ha a szövetségesek az iraki és szíriai területeken nem tudtak megállapodni a végső megsemmisítésben.
De az utóvét harcait ez a szervezet folytatja.
A terrorizmus kiváltó okait a világ nem győzte le – mondta Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Nógrádi György meggyőződése, hogy 5-10 éven belül egy nagy terrorszervezet fog létre jönni Fekete-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában.
A biztonságpolitikai szakértő szerint, mivel nagy logisztikai rendszer már nem áll a terroristák rendelkezésére, olyan nagy merényleteket, amelyeket az elmúlt 10-20 éveben végrehajtottak (madridi-merénylet, 911, stb.) most nem követeztek be.
Viszont bekövetkezett az egyéni terroristák cselekménye, ahol komoly problémát jelent.
A végrehajtott merényletek 60 százalékát olyanok követték el akik ott születtek.
„A letartóztatások számát tekintve, Európában első helyen áll Franciaország, második Ausztria a többiek idézőjelben, nagyon lemaradtak” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.
Franciaország problémája az, hogy az ott élő sok millió muzulmán, nem tud, nem akar integrálódni. Nagyon nagy hátrányban vannak a munkaerőpiacon, az oktatásban, és egy jelentős részük a terrorizmust választotta – fogalmazott Nógrádi György.
A jelenlegi adataik szerint kétezer erősen szélsőséges dzsihadista él Franciaországban.
Nógrádi György úgy vélekedett, hogy ez a kétezer fő rendkívül sok, a francia csendőrséget, rendőrséget és hadsereget a világon az egyik legjobbnak nevezte a szakértő, tehát a biztonsági erők tudják követni a kiválasztott személyeket.
„De azt látni kell, hogy egy ember 24 órás követése annyi pénzbe és annyi élő erőbe kerül, hogy ennek a megoldása nem egyszerű” – emelte ki.
A biztonságpolitikai szakértő ezekre megoldásnak tartja a határzárást, a bent lévők ellenőrzését és az integrációt valamely módon felgyorsítani. Hozzátette: „ez eddig sajnos nem volt sikeres”.
Uniós jogszakértők szerint ez európai szinten nehezebben fog menni. Az EU hamarosan ki fogja dolgozni a terrorizmus elleni stratégiáját, de a terrorizmus elleni védekezés még tagállami hatáskör.
A biztonságpolitikai szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy az Európai Unió központjában, Brüsszelben az ott lévő hivatalnokok többsége a mai napig úgy tekint a beáramló migránsokra, hogy ez egy rendkívül pozitív folyamat, mert Európa elöregszik, és ezek az emberek pótlólagos munkaerőt jelentenek.
A német kormány hivatalos publikált adatai szerint a beérkező migránsok 50 százaléka lesz hajlandó dolgozni öt év múlva.
„Látni kell azt is, hogy egyes országok máshogy állnak a migrációhoz. A közép- és kelet-európai országokban alig van migráns.
Hiszen nem voltak gyarmataink.
És nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a migránsoknak célország legyünk” – emelte ki a szakértő.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
