Nagy pofonba szaladt Obama

Nagy pofonba szaladt Obama

Barack Obama sem úszta meg elnökségét anélkül, hogy a kongresszus elkaszálja el egy vétóját, miután szerdán a szenátus és a képviselőház is nagy többséggel leszavazta őt. A testület döntése azonban nem csupán a leköszönő elnök hagyatékán hagy csúnya búcsúnyomot, de az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatokra sem lesz jótékony hatással.

Tizenöt évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után a tragédia még mindig be nem hegedt seb az Egyesült Államokban, egyebek között éppen azért, mert a mai napig nem sikerült tisztázni, pontosan kik felelősek a merényletért. Az tudvalévő, hogy a 19 gépeltérítő terrorista közül 15 Szaúd-Arábia állampolgára volt, ám az egy idén nyilvánosságra hozott jelentés ellenére sem egyértelmű, hogy a rijádi kormány esetleg felelős-e valamilyen módon a történtekért. A most elfogadott amerikai törvény lehetővé teszi a terrortámadás áldozatainak hozzátartozói számára, hogy ennek kiderítéséért beperelhessék a szaúdi kormányt.

Fehér hollóRitkán jut el egy törvény odáig, hogy az elnök vétóval éljen ellene, és még ritkábban történik meg, hogy a kongresszus elkaszálja a vétót. Az Egyesült Államok történelme során eddig nagyjából 2500-szor került sor elnöki vétóra, ám 1792 óta 110 alkalommal esett meg, hogy azt a kongresszus leszavazta volna. Igaz, ennek feltételei sem egyszerűek, a kongresszus mindkét házának kétharmados többsége kell hozzá. Barack Obama két mandátuma alatt 12 alkalommal élt vétójogával. (MN)

A döntést Barack Obama elhibázottnak és politikainak nevezte, és utóbbi kapcsán annyiban kétségtelenül igaza is van, hogy a közelgő elnökválasztás előtt egy ilyen kényes kérdésben nehéz nem az áldozatok mellé állni. Csakhogy az amerikai elnök magyarázkodásában van némi ellentmondás. Azt állítja ugyanis, hogy a törvény azért elhibázott, mert precedenst teremt: ha amerikaiak beperelhetnek egy másik államot, akkor az Egyesült Államok is hasonlóra számíthat, akár külföldön bevetett katonáit is bíróság elé citálhatják. Ezenkívül azzal érvel, hogy a közeli szövetségesnek számító Szaúd-Arábia beperelése nem használ az Egyesült Államoknak, korábban például Rijád azzal fenyegetett, hogy ha elfogadják a törvényt, minden amerikai államkötvényét eladja.

Ezek alapján azonban nagyon is Obama álláspontja az, amely inkább politikai és diplomáciai. Ahogyan Chuck Schumer New York-i demokrata szenátor fogalmazott: „A Fehér Házat és az egész végrehajtó hatalmat csak a diplomáciai megfontolások érdeklik. Minket viszont a családok és az igazság.” Az persze erősen kérdéses, mennyi az esély az igazság kiderítésére, a szaúdi miniszterek aligha fognak az amerikai bíróságokon a vádlottak padján ücsörögni. Lapzártánkig Szaúd-Arábia hivatalosan nem reagált a törvény elfogadására, az arab világ elemzői azonban meglehetősen keményen zártak össze Rijád védelmében. Bár az egyébként sem csúcson lévő kétoldalú kapcsolatoknak aligha használ majd az elfogadott törvény, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia szövetsége túl szoros ahhoz, hogy ez komolyabban befolyásolja viszonyukat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »