Repülni jó. Ezt a fiatal, érsekújvári származású Czuczor László (23) is megtapasztalta, aki szeret a fellegekben járni. Pontosabban a repülőgépben ülni és vezetni azt. Természetesen ehhez magánpilóta-engedélyt kellett szereznie, ami valljuk be, nem volt egyszerű feladat, de Laci kitartása és bátorsága végül meghozta az eredményt. Erről beszélgettünk egy jó forrócsoki mellett, amely már régen kihűlt az élménybeszámoló végére.
Czuczor László hobbipilóta-engedélyt szerzett, amellyel ugyan pénzt nem kereshet, de élményekkel és tapasztalattal gazdagodhat ő és saját utasai egyaránt.
L/régi szerelem
Lacinál a repülés utáni vágyódás pontosan tíz évvel ezelőtt kezdődött, először csupán a budapesti Aeroparkban kiállított gépek érdekelték (Az Aeropark – Légiközlekedési Kulturális Központ a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez tartozik. Ez Közép-Európa vezető repülőmúzeuma is egyben, ahol a régi Malév repülőgépeket is kiállították. – a szerk. megj.), majd később kereséseket végzett a témában, kihez és hová tudna személyesen elmenni kérdezősködni a pilótává válás rögös útjairól. A legkézenfekvőbb megoldásként az érsekújvári repülőtér szolgált, ahová gyerekként gyakran kijárt nézelődni. Kitartását később azzal jutalmazták, hogy részese lehetett az érsekújvári repülőhangárban töltött mindennapoknak.
Voltak olyan munkák, amelyeket el tudtam végezni a repülők körül: letisztítottam a gépeket, fotózhattam őket, s ha a rám mért feladatokat megcsináltam, egy idő után a tapasztalt pilóták elvittek repülni. Nagyon jó érzés volt. Két éven keresztül tudtam ezt csinálni, majd elkezdtem a középiskolát, de aztán már nem volt annyi időm kijárni a reptérre. Később azonban újra fellobbant bennem a repülőgépek iránti vágy, a neten gyakran elém tárult a Wizzair-akadémia, majd újra az Aeropark neve is”
– mesélte izgatottan Laci.
Mindenképpen az lett volna számára a legideálisabb, ha egy volt Malév pilóta vezeti őt be a repülés világába. Több repülőiskolát is számba vett, de az esztergomi mellett döntött, amikor is meglátta a felhívást: motoros pilóta-képzést szerveznek Esztergomban. ,,A puszta véletlennek köszönhettem, hogy a Malév egykori kapitányával, Mészáros Zoltánnal hozott össze a sors, aki hazahozta az utolsó menetrend szerinti Malév járatot Budapestre. Valóban komoly, korrekt és nagyon segítőkész szakember, akitől minden szükséges információt megkaptam, sőt a képzés feltételeivel kapcsolatosan is rengeteget segített” – fűzte tovább a történetet Laci.
Feltételek a tanfolyamhoz
Laci 2020 novemberében kezdte el az önköltséges kurzust, hétvégenként járt a képzésre, amikor a koronavírus a leginkább tombolt. Mégis, amíg lehetett, a jelenléti oktatást tartották szem előtt, s a csoportban hat fő végezte a tanfolyamot. Lacinak először repülőorvosi vizsgát kellett tennie, ami hasonlít a jogosítvány megszerzése előtti orvosi kivizsgáláshoz (látás-hallás vizsgálat, pszichológiai alkalmassági vizsgálat). Majd ezt követte az elméleti rész elsajátítása, amelyhez egy 450 oldalas tankönyv áll a rendelkezésre. Az elméleti vizsga kilenc tantárgyból tevődik össze (írásbeli), amelyet a Budapesti Közlekedési Központban tett le. Végül a látvarepülési szabályok (VFR repülés) szerinti képzést sajátította el, nem a műszerek szerinti repülést (ebbe csupán rövid betekintést nyert).
Öt tantárgyat 100%-ra, kettőt 90% felett és kettő pedig 80% felett sikerült, amire azért büszke voltam. Biztosan nem sikerült volna ezt a mennyiséget elsajátítanom, ha nem folyamatosan készülök a vizsgákra. Ezt követte a típusvizsga, ahol számot kellett adnunk a repülőgép paramétereiről és típus ismeretéről”
– magyarázta Laci.
A gyakorlati rész még inkább kihívásokkal teli volt, összesen 45 órát kellett lerepülnie Lacinak a sikeres kurzus elvégzéséhez. Az elméleti és a gyakorlati rész között hosszú idő telt el (fél év), sokáig várták a jó időjárási viszonyokat, hogy meg tudják valósítani a gyakorlati órákat. ,,Az első órán megfigyeltük, hogyan kell egyenesen repülni, illetve mi az a forduló, emelkedés és a süllyedés stb. Az alapismeretekre koncentráltunk, amelyből tovább építkeztünk. Az órák tematikusak voltak: minden instrukció pontosan leírva, mi milyen feladathoz társul. Volt egy olyan helyzet, amikor egy komplexebb műveletet kellett végrehajtanom, és ekkor az oktatóm szándékosan elkezdett velem beszélgetni. Az volt a célja, hogy elterelje a figyelmem, de végtére is nem járt sikerrel, nem tudott megzavarni. Nemcsak tanítottak, hanem neveltek is a képzésen. A leszállás például az egyik legnehezebb manővernek számított, mert ez a szakasz földközelben történik, figyelni kell rá, hogy a siklószög megtörést megfelelő magasságban kezdje el a növendék, így már nagyobb az esélye annak, hogy a kilebegtetés szépen lesz kivitelezve és nem lesz durva leszállás. Persze ez a kezdetekben elég nehéz, hogy az ember ezt a momentumot pontosan eltalálja. Természetesen a vészhelyzetek gyakorlása is megterhelő tud lenni. Tud okozni pár izzasztó pillanatot. De ez elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk repülni” – mondta el Laci.
A szárnyak alá vett pilóta
Laci szerint a repülőtanfolyamon az embert sokkal jobban felkészítik a kritikus helyzetekre, mint az autósiskolában. A tanfolyamot végzők iskolaköröket gyakoroltak a reptér felett, majd különféle éles helyzeteket szimuláltak. A repülőknek itt be kell csatlakozniuk egy rendszerbe, hogy megelőzzék a káosz kialakulását. Nagyon fontos a pontosság, és a rádiós kommunikáció. Ha két oktató úgy ítéli meg, hogy már minden feladatot jól kezel a diák és teljesíteni tud, akkor tovább engedik őt az első egyedüli iskolakörre. Természetesen itt sem hagyják magára a diákot, továbbra is segítik őt rádión. Ha ez a fázis is befejeződik, utána következnek a távrepülések, amelyek navigációs feladatok, itt az előre megtervezett útvonalakon és feladatokon megy keresztül a diák.
,,Annyival nehezebb a dolgunk, hogy már elhagyjuk a repülőtér körzetét, s a felszállás után az eddigiekhez képest megnő a munkaterhelés, mivel itt már távolabbi célpontok felé navigálunk és a rádiózás is picit komplexebb. Kisorolunk az iskolakörről, követjük a kívánt irányt, majd felvesszük a kapcsolatot a tájékoztató körzettel. Ők azok, akik segítséget nyújtanak a kisgépes vezetőknek, szintén rendelkeznek radarral, és ők is látják, milyen repülőtervvel rendelkezünk. Ha baj van, segítenek. Mindig készítünk repülési tervet (Flight plan), hogy követhető legyen a mozgásunk. Valójában nem kötelező egy adott magasságig, de erősen ajánlott. Ezzel saját magunk repülését és a tájékoztatók feladatát is megkönnyítjük” – teszi hozzá Laci.
Az útvonal itt már sokkal hosszabb és akár bonyolultabb is lehet, majd újra szükség van egy következő oktató véleményére: igen, elvégezheti a vizsga előtti feladatsort. A vizsganapot Laci természetesen izgulva repülte le, viszont az oktatók elégedettek voltak a teljesítményével. ,,Nagyon érdekes volt ez az egész, mert az élet egy teljesen más aspektusába kóstoltam bele. Leírhatatlan érzés volt Magyarország tájait fentről csodálni, új reptereket megismerni. Most már bérelhetek repülőgépet, megvan hozzá a szakszolgálati engedélyem, amely az egész Európai Unióban érvényes, de jelenleg csak magyarországi rádiózási engedéllyel rendelkezem. Ha külföldön szeretnék repülni, akkor az adott ország rádiózási nyelvén kell elvégeznem a rádiósképzést. Viszont, ha angolul csinálom meg, szinte bármelyik országban repülhetek, mert az a nemzetközileg elfogadott rádiózási nyelv” – mutatott rá a fiú.
A megszerzett tudást ugyanakkor karban is kell tartani, ezért minimális repülő óraszámokkal kell bírnia a jogosítvánnyal rendelkezőknek. Laci következő terve az utasszállító-repülőgép-jogosítvány megszerzése. Mert amíg fiatal az ember, addig próbálja ki a lehetetlent.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
