Nagy Ervin azt mondta: inkább élnék az unalmas Bajnai Gordon alatt. A színész emellett megvillantotta igazi értelmiségi mivoltát is, vagyis elsírta, hogy milyen hülyék a magyar emberek. Eddig egyébként kedveltük Nagy Ervint, de kiderült, hogy ő is csak egy nagyképű liberális értelmiségi kretén.
Közepes méretű és összességében könnyen felejthető interjút közölt az egykor szebb napokat látott hvg Nagy Ervin színésszel. Az egész interjú egy dolog miatt mégis nagyon fontos: elképesztően süt belőle ugyanis az a határtalan nagyképűség, és az a liberális gőg, amely körüllengi a Kiskörút világát. Ugyanis honnan máshonnan látszik a legjobban Magyarország, mint a Belváros belvárosából?
Nagy Ervin a következőket mondja Bajnairól és országlásáról:
„Jobb szeretnék az unalmas Bajnai Gordon irányítása alatt élni. De a társadalom még nem tart ott, hogy egy kedves, intelligens belvárosi kultúrlény kelljen neki.”
Egyrészt bár tény, hogy Bajnai Gordon késsel-villával eszi a lángost is, a volt miniszterelnök mégsem belvárosi, ugyanis bajai. Továbbá hogyan is szerezte vagyonát? Bizony, apuci nagy privatizátor volt, és miután leakasztotta a nagy lét, elment szépen kávézót nyitni Bécsbe, és azóta is ott eszi a fene. Így szerezte az unalmas Bajnai a vagyonát. Az utána lévő sztori pedig ismert, az a kormány, amelynek minisztere volt csődbe juttatta Magyarországot. És csak azért nem esett az ország bele a szakadékba, mert a Bajnai vezette kormány felvette az IMF-kölcsönt, és brutális megszorításokat vezetett be. Nem volt éppen uncsi időszak azon milliók számára, akik azt kapták Bajnaitól, hogy „fájni fog”.
Bajnai azzal is izgalmassá tett sokak életét, amikor azt üzente az ingatlanadótól tartó lakástulajdonosoknak, hogy „A lakást el lehet adni, kisebbe lehet költözni”. Meg azt is mondta magáról és a „válságkezeléséről”, hogy
„Ha amputálni kell, nem kezd el tűnődni, hogy fél millimétereket megspóroljon, inkább tíz centivel arrébb kezdi el a vágást, hogy biztosan ne legyen baj, és először azokhoz a betegekhez nyúl, akiknek még van esélyük a túlélésre. Szóval a harctéri szanitéc nem finomkodik.”
Sokak számára tehát Bajnai nem volt uncsi jelenség. De kétségkívül, késsel-villával ette a lángost, a megszorításokat pedig nem a belpesti bájgúnárokon kezdte, és ez épp elég a liberális értelmiségnek, hogy nyálcsorgatva letérdeljen elé. Ők, meg a pártjának maradékai biztos máig sajnálják a napot, amikor Párizst választotta a magyar emberek helyett.
Ugyanakkor nem semmi Nagy Ervin mondatának a másik fele sem. Amely ugye a magyar nép mély lenézését bizonyítja, azt üzenve, hogy a magyar még mindig a mocsárban fetrengő bunkó mucsai, amely nem érett még meg arra, hogy európai értelemben vett vezetője legyen. Értsd: liberális.
Nagyon szomorú, hogy a belvárosi libsi értelmiség nemhogy a világot, de még a közvetlen környezetében élők életét sem érti. Önmagát emeli piedesztálra, és felkeni magát az ész főpapjának. Miközben azt, hogy Nagy Ervin Berlinben a vörös szőnyegen parádézhasson, a magyar emberek tették lehetővé. Ahogyan a fizetését se a liberális értelmiség dobja össze felajánlásokból, hanem a magyar emberek adják össze. Ennek tükrében illene egy kicsit visszafogottabban megszólalni.
Szomorú ez, mert Nagy Ervinről azt lehetett gondolni, hogy egy normális pali. De kiderült, hogy éppen ugyanolyan ostoba senkiházi kiskörúti liberális, mint a többi. Kár érte.
<!– –>
Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »