Az év ezen időszakában a legaktívabb az élet a méhhotelekben, darázsgarázsokban. A városi ember is segítheti így a beporzó rovarok túlélését, szaporodását. Ezekbe a költőkamrákba olyan magányos állatok költöznek, akiket nem zavar az ember jelenléte, nem támadják, csípik meg az embert.
Nagy bajban van a világ rovarvilága és közülük is a beporzók – a gond mértéke a műanyaghulladék-problémához fogható, hatását tekintve pedig sokkal közvetlenebb.
A rovarok pusztulását elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása okozza – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hozzátette: egyrészt hatalmas területeket szántanak fel, másrészt nem szelektív rovarirtó szereket használnak.
Ráadásul egy tévhit is súlyosbítja a helyzetet: nem a háziméh ugyanis a világ beporzórovara. Bár rendkívül fontos gazdasági „háziállat”, de Európában csak egy a több mint 2000 beporzórovar közül.
A szakértő kiemelte: lehet, hogy az éjszaka végzett szúnyogirtás háziméhbarát, mivel ők ekkor a kaptárban tartózkodnak, de rengeteg más beporzórovart érint.
A legjelentősebb élelmiszer- és takarmánynövények 80 százalékának beporzását rovarok végzik
– hívta fel a figyelmet. Sokatmondó adat, hogy egy 2-3 éves tanulmány szerint Németország védett (!) területein is 75 százalékkal csökkent a repülőrovar-biomassza. Vagyis minden 100 repülő rovarból 75 kipusztult.
A rovarpusztulás miatt az emberi élelmiszerbiztonság is veszélybe került,
hiszen ha nem lesz állat, ami beporozza a termést, akkor először sokkal kevesebb lesz például a gyümölcs, ennek ára sokkal magasabb lesz, és egy idő után lesznek növények, amiket nem is tudunk majd termelni.
A lakosság segíthet – veszélytelen a módszer
A szervezet idén is arra buzdítja a lakosságot, hogy hozzanak létre méhhoteleket és darázsgarázsokat. Ehhez egy tüzifa kugliba, a vágás irányával függőlegesen kell 10 centiméteres lyukakat fúrni, ezt kitenni esőtől védett, napos helyre (ablakpárkányra, erkélyre, óvoda- és iskolaudvarra).
A beköltöző rovaroktól nem kell tartani: világ méh- és darázsfajainak 90 százaléka úgynevezett magányosan élő faj és nem támadékony,
ezek költöznek majd a rovarszállásra – hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve.
Mi fog történni a kihelyezett rovarszállásokban, milyen állatok költöznek bele, miért hasznosabbak a drazsak, mint a méhek? Kiderül az alábbi teljes interjú második feléből.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
