Nagy az esély egy közel-keleti háborúra, de Netanjahu hatalma nincs veszélyben Török Máté2025. 06. 13., p – 15:23
Izrael légicsapással sújtotta Iránt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a Rising Lion fedőnevű művelet célja az Izrael ellen irányuló fenyegetés visszaszorítása volt. Azonban ennél bonyolultabb a közel-keleti helyzet – ennek megértésében Kovács Attila iszlamológust, Közel-Kelet-szakértőt hívtuk segítségül.
Hogyan értékeli a kialakult helyzetet Izrael és Irán között?
Ez gyakorlatilag az utóbbi 30 év egyik legveszélyesebb történése a Közel-Keleten. Potenciálisan akár egy háború kezdete is lehet. Hiszen nagyon eltér azoktól a tavaly őszi, kvázi szimbolikus, erőt felmérő támadásoktól, amit a két ország egymás ellen végrehajtott. Ugyanis nem csupán a nukleáris létesítményeket vették célba, hanem kivégezték az iráni katonai vezetés egy részét – ugyanúgy az atomtudósok egy részét is, és olyanokat is, akik nincsenek már benne a programban, csak az ő nevük alatt fut, sőt civileket is.
Izrael kormánya megelőző csapásnak nevezte a támadást. Valóban lehet így tekinteni erre a lépésre?
Attól függ, hogy mit akartak megelőzni. Izraelben már a nyolcvanas évek közepétől kommunikálják különböző politikusok, hogy már csak egy lépésre van Irán az atombombától. Netanjahu pedig 1999-től egyfolytában ezt hangoztatja. De inkább abból a szempontból volt megelőző csapás, hogy a jelenlegi izraeli kormánykoalíció túlélje ezt az időszakot, és hatalmon tudjon maradni. Mert Gázában holtpontra jutottak: katonailag mindent megtettek, de a Hamász még mindig létezik. Másrészt itt voltak az amerikai tárgyalások az iráni atomprogramról, és úgy tűnt, hogy megegyezés is születhet. Ez pedig Netanjahunak nagyon nem felelt volna meg a közel-keleti politikáját tekintve. Gyakorlatilag ezt a lehetséges megállapodást is megelőzték.
Átgondolt, előkészített támadásról beszélhetünk?
Sokan gondolják így. Izraelnek nagyon erős titkosszolgálati hálózata van kiépítve Iránban, és ezt bármikor végre lehetett volna hajtani. Kicsit hasonlít arra is, amit a Hezbollah ellen Libanonban véghez vittek az izraeliek,
csak hát ez nem egy Libanon méretű kis ország, hanem egy meghatározó középhatalom a Közel-Keleten.
Szóval kérdéses, hogy ez átgondolt vagy egy nagyon rövidlátó lépés volt-e.
Kik lehetnek az egyik és a másik fél tényleges szövetségesei ebben a konfliktusban?
Izraelnek igazából csakis az Egyesült Államok. Főleg a majdnem két éve tartó gázai háború után nagyon egyértelmű ez, mivel Magyarországot, Csehországot meg Vanuatut leszámítva Izraelnek elfogytak a támogatói. De másrészt mondjuk ott van Irak, ami két kő között őrlődik, mivel Irán közel-keleti szövetségese, de az USA-é is. Vagy például Katar: ők próbálnak diplomáciailag semleges területet fenntartani – itt van a legnagyobb amerikai katonai bázis a régióban –, de az izraeliek állandóan a Hamász iránti szimpátiával vádolják az ország vezetését.
Nagyon furcsa helyzetben van tehát az Egyesült Államok, mert egy bizonyos ponton választani kell az Öböl-menti államok pénze és Izrael között.
Hiszen a szaudiak is nagyon komolyan elítélték a támadást. És ha ez valamilyen háborúba menne át, akkor az összes nukleáris hulladék a Perzsa-öbölben fogja végezni. Vagyis a szaudiak, a katariak, a bahreiniek meg az Egyesült Arab Emírségek szenvedhetnek ökológiai katasztrófát.
De nem inoghat meg ennek hatására Netanjahu támogatottsága és ezzel a hatalma Izraelben?
Éppen ellenkezőleg. Az Irán elleni háború az, ami egyesíti az egész izraeli politikai spektrumot. A politikai szövetségesei és az ellenfelei is teljesen egyetértenek az iráni csapással. Lényegében ezzel próbálja megalapozni a stabilitást a miniszterelnök. A gázai műveletek bizonytalanságot váltottak ki a közéletben, mert ebben megosztott az izraeli közvélemény – még ha az ellenzék kis számú is, de nagyon hangos.
Irán megtámadása ellen senki nem fog tiltakozni Izraelben.
Persze az emberek félnek attól, hogy Irán mit tesz, de hogy Irán ellenség, azt a politikusoknak sikerült mélyen elültetni a társadalomban. Fordítva is igaz ez természetesen: Iránban sem vonja senki kétségbe, hogy Izrael ellenség. Ez a propagandaháború eredménye.
Alapvetően miért Iránt, illetve Izraelt tartja ellenségnek egyik-másik ország?
Mondhatni ideális ellenség a két ország. Nincs közös határ, eleinte elég volt egymásra mindenféle rosszat mondani meg fenyegetőzni. Az változtatta meg a dolgot, amikor először repültek oda-vissza a rakéták. Szóval ez a mostani a populista politikában már nem a megfelelő pozíció.
Milyen hatása lehet ránk nézve annak, ha tovább durvul a helyzet?
Az olajárak felmennek biztosan. Hasonló lehet a szituáció, mint amit a második öbölháború hozott magával. Vagyis egy nagyon instabil Közel-Kelet, rengeteg potenciális konfliktussal, az üzleti lehetőségek pedig kérdésessé válnak.
Kapcsolódó cikkünk
Az izraeli haderő célzott légicsapást mért Irán területére, a hivatalos közlés szerint az iráni nukleáris program központi létesítményeit vették célba. A „Rising Lion” fedőnevű művelet célja az volt, hogy megakadályozza Teherán nukleáris fegyverkezési törekvéseit, amelyeket Izrael közvetlen fenyegetésnek tekint saját biztonsága szempontjából.
Az iráni állami média megerősítette, hogy a támadások következtében több magas rangú katonai vezető és atomtudós is életét vesztette. A halottak között van Hossein Salami, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, valamint Gholamali Rashid, a Khatam-al Anbiya központi parancsnokság irányítója. Meghalt továbbá Fereydoon Abbasi, korábbi atomenergia-ügynökségi vezető és ismert atomtudós, valamint Mohammad Mahdi Tehranchi kutató is. A támadásban életét vesztette Mohammad Bagheri vezérkari főnök, míg Ali Shamkhani, az iráni legfelsőbb vezető tanácsadója súlyos sérüléseket szenvedett.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig megerősítette, hogy Izrael Irán natanzi nukleáris dúsító létesítményét is támadta, később pedig az iráni hatóságoktól kapott információkra hivatkozva azt is közölte, hogy az erőműben nem emelkedett meg a sugárzás szintje. Hozzátették, hogy a mostani izraeli támadás során a busehri atomerőművet nem vették célba.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a műveletet „célzott katonai akciónak” nevezte, amely szerinte az iráni fenyegetés elhárítását szolgálta. Nyilatkozata szerint Irán rövid időn belül képes lenne atomfegyver előállítására, ezért a csapást megelőző lépésként hajtották végre.
Iráni sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor támadások értek teheráni lakóövezetet, és az áldozatok között civilek is vannak.
Izrael a támadások után rendkívüli állapotot hirdetett, a helyi hatóságok a lakosság figyelmét további rakétatámadások és drónfenyegetések lehetőségére hívták fel. Elemzők szerint a térségben fokozódhat a feszültség, és ellencsapásokra is sor kerülhet az iráni válaszlépések nyomán.
Az ország közben napokig, akár hetekig elhúzódó háborúra készül Iránnal és annak térségbeli szövetségeseivel – közölte a zsidó állam hadserege péntek hajnalban. Az izraeli hadsereg (IDF) felkészült arra a lehetőségre, hogy az Iránnal szövetséges milíciák heves rakétatámadásokat indíthatnak Jemenből és Libanonból, valamint műveleteket hajthatnak végre Szíria területéről – jelentették.
A katari repülőtér járatinformációi szerint nemcsak az Iránba tartó, hanem az Irakba induló járatokat is sorra törlik. Irán hivatalosan lezárta légterét az Izrael által végrehajtott nagyszabású támadások után, de a légitársaságok Irakot is elkerülik a fokozódó biztonsági kockázatok miatt. Az Iránnal szövetséges iráni és iraki fegyveres csoportok korábban figyelmeztettek: ha Irán elleni támadás történik akár izraeli, akár amerikai részről, akkor az amerikai bázisok és érdekeltségek a térségben, különösen Irakban, „jogszerű célponttá” válhatnak.
Válaszlépések és reakciók
Az izraeli védelmi erők (IDF) közlése szerint Irán az éjjeli támadások óta mintegy száz drónt indított Izrael területe felé. Az izraeli légvédelem jelenleg is dolgozik ezek elfogásán és semlegesítésén – tájékoztatott Effie Defrin dandártábornok, az IDF szóvivője.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a péntek reggeli izraeli légicsapásokkal kapcsolatban hangsúlyozta:
Iránnak legitim joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és válaszoljon az őt ért agresszióra.
Kijelentése szerint Teherán nem haboz megtenni minden szükséges lépést a nemzet védelmében, a rendelkezésére álló teljes erővel és a legmegfelelőbbnek ítélt eszközökkel. A külügyminiszter felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el az izraeli légitámadást, amely szerinte súlyos jogsértést jelent és tovább fokozza a térségben kialakult feszültséget. Aragcsi arra figyelmeztetett, hogy a támadás nemcsak Irán szuverenitását sértette meg, hanem „példátlan fenyegetés érte a nemzetközi biztonságot” is, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve.
A külügyminiszter kiemelte: Irán minden diplomáciai és védelmi lehetőséget mérlegel annak érdekében, hogy válaszoljon a támadásra, ugyanakkor szerinte a felelősség az izraeli vezetést terheli az eszkaláció miatt. Hangsúlyozta továbbá, hogy Teherán nem fogja eltűrni az ellene irányuló agressziót, és szükség esetén kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni az ország érdekeinek védelmében.
Nemzetközi aggodalom
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok semmilyen formában nem vett részt a műveletben, és nem nyújtott segítséget annak végrehajtásához. Ezzel szemben az iráni hadsereg szóvivője bejelentette: mind Izrael, mind az Egyesült Államok „magas árat fog fizetni” a történtekért.
Az izraeli légicsapások miatt az ENSZ és több ország is aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet romlása miatt. A nemzetközi közösség attól tart, hogy a katonai akció újabb eszkalációhoz vezethet a térségben.António Guterres ENSZ-főtitkár önmérsékletre szólította fel a konfliktusban érintett feleket, hangsúlyozva, hogy elítél mindenfajta katonai eszkalációt a térségben. Külön aggodalmát fejezte ki az izraeli támadások miatt, mivel ezek az iráni atomprogramról folytatott diplomáciai tárgyalások idején történtek, amelyekben az Egyesült Államok is részt vesz.
Iraki kormányzati források szerint Bagdad attól tart, hogy a helyzet tovább eszkalálódhat, és a következmények messze túlmutathatnak a régió eddigi tapasztalatain. A mostani izraeli légicsapásokat Iránban olyan katonai műveletnek tekintik, amelyhez hasonlóra az 1980-as évek iráni-iraki háborúja óta nem volt példa.
Keir Starmer brit miniszterelnök is megszólalt az ügyben, sürgetve a feleket a feszültség csökkentésére. Mint mondta:
Az eszkaláció senkinek sem szolgál a régióban. A közel-keleti stabilitásnak prioritást kell élveznie, és partnereinkkel együttműködünk a feszültség enyhítésén. Most a visszafogottság, a nyugalom és a diplomácia visszatérésének ideje van.
(bbc, mti)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
