Tiltakoznak az egyetemek és a főiskolák a felsőoktatási törvény módosítása ellen az akadémiai szabadság tervezett korlátozása miatt. Az oktatási minisztérium tárgyalni hívta a felsőoktatási szervezetek vezetőit, a tárca szerint nem akarják politikai irányítás alá vonni az egyetemeket és a főiskolákat.
Miután a Szlovák Rektori Konferencia és több egyetem is elutasította a felsőoktatási törvény módosítását, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) pedig sztrájkkal is fenyegetett, a szaktárca kedden tárgyalni hívta a rektorok szervezetének, a Felsőoktatási Tanácsnak és a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (ŠRVŠ) vezetését. A találkozón abban állapodtak meg, hogy létrehoznak egy munkacsoportot, amely közvetíti a felsőoktatási szervezeteknek a törvény módosításával kapcsolatos javaslatait a minisztériumnak. Ľudovít Paulis (SaS) államtitkár az egyeztetés után arról beszélt, nem az a céljuk, hogy politikai irányítás alá vonják a felsőoktatási intézményeket. Ezért biztosítékokat akarnak beépíteni a törvénymódosításba. „A felsőoktatási törvény módosító javaslatának előkészítése során ügyelni fogunk arra, hogy az intézményeket ne vonják politikai irányítás alá” – mondta. Kijelentette, elkötelezik magukat arra, hogy az akadémiai önkormányzati szervek egyetemi és kari szinten is megfelelően részt vehessenek az intézmény irányításával kapcsolatos döntésekben. „A konstruktív hozzászólásokat igyekszünk figyelembe venni a tervezet következő változatának kidolgozásakor” – tette hozzá.
A találkozón szintén részt vett Rudolf Kropil, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke, aki arról beszélt, hogy a felsőoktatási szervezetek szakértőiből álló munkacsoport legkésőbb a jövő héten összeülhet. Bízik abban, hogy ha az egyetemi autonómia korlátozását és a felsőoktatási konzorciumok létrejöttét érintő kifogásaikra megoldást találnak, akkor sikeres lehet az intézkedéscsomag. Martin Putala, a Felsőoktatási Tanács elnöke a keddi találkozó jelentőségét abban látja, hogy egy konstruktív párbeszédet sikerült indítaniuk a minisztériummal, hiszen szerinte is szükség van a felsőoktatási intézmények hatékonyságának növelésére. Filip Šuran, az ŠRVŠ elnöke az egyeztetésen ugyancsak a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Abban a tárca és a meghívott szervezetek vezetői is egyetértettek, hogy a szlovákiai felsőoktatásnak reformra van szüksége.
A felsőoktatási törvény módosítási javaslatának első változatát Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter múlt héten kedden mutatta be a Szlovák Rektori Konferenciának. A szervezet elutasította a tervezetet és arra szólította fel a tárcavezetőt, ne is sorolja be a törvényalkotási folyamatba. A javaslatot ugyanis a felsőoktatási szervezetek bevonása nélkül dolgozták ki. A konferencia ugyancsak kifogásolta, hogy a tervezet jelentős beleszólást adna az oktatási kormányzatnak az egyes egyetemek belső ügyeibe. Ezt pedig az egyetemi autonómia és önkormányzatiság korlátozásának tartják. „Ezt a Szlovák Rektori Konferencia károsnak, veszélyesnek és elfogadhatatlannak tartja” – áll a szervezet sajtóközleményében, amelyben azt is írják, az ilyen lépés a felsőoktatásra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel is ellentétes.
A tervezet miatt több egyetem is tiltakozott. A zólyomi Műszaki Egyetem akadémiai szenátusa elutasítja a módosító javaslatot, ahogy a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem akadémiai szenátusa is. Március elsejétől szimbolikus tiltakozást hirdetett a pozsonyi Comenius Egyetem (UK), amelyhez az ugyancsak fővárosi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem is csatlakozott. Az STU akadémiai szenátusa azzal fenyeget, hogy sztrájkba lépnek, a Nagyszombati Egyetem pedig sztrájkkészültséget hirdetett. Az intézmények egyben azt is követelik, hogy a szaktárca változtassa meg az egyetemek finanszírozásával kapcsolatos politikáját, hiszen szerintük az ágazat rendkívül alulfinanszírozott.
A felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatosan az egyik leginkább hangoztatott kifogás, hogy jelentősen korlátozná az egyetemek önigazgatását és az intézmények belső ügyeivel kapcsolatban közvetve ugyan, de több befolyást adna a minisztériumnak. Ezt a felsőoktatási szervezetek az egyetemek és főiskolák politikai irányítás alá vonásnak értelmezik.
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora lapunknak elmondta, a tárca eredeti tervezete szerint jelentősen átalakítanák az egyetemek önkormányzati szerveit. „Az akadémiai szenátusoknak a jogköreit megnyirbálnák” – mondta, hozzátéve: sok kompetenciát kapnának az egyetemek igazgatótanácsai. Ez utóbbi testületnek azonban megváltoztatnák az összetételét. Jelenleg a minden felsőoktatási intézményben működő 14 tagú tanács 6 tagját a miniszter nevezi ki, 6 további tagot a szenátus jóváhagyásával az adott intézmény rektora delegál és két tag a szenátus javaslatával kerül a testületbe. Az utóbbiakból egy személy az alkalmazottakat, egy a hallgatókat képviseli. A törvénymódosítás szerint ez úgy változna meg, hogy négy tagot javasolna a miniszter, négy további tagot javasolhatna az akadémiai szenátus, amelyből egynek a hallgatók közül kellene kikerülnie. Így jelentősen megnőne a politikának az egyetemek irányítására gyakorolt hatása. Juhász arra figyelmeztet, hogy az igazgatótanácsok tagjainak fele minden esetleges kormányváltás alkalmával lecserélődhetne.
Juhász kiemelte, az akadémiai szenátus dönt például az egyetem költségvetéséről, és ez a testület választja az intézményt vezető rektort is. Az intézményi önkormányzatiság értelmében a szenátust az egyetemi polgárok választják. Az igazgatótanács azonban nem egy ilyen önkormányzati szerv, de szintén fontos szerepe van például az egyetem vagyonának a kezelésében. „Eddig azonban a tanácsnak nem volt beleszólása a rektor kiválasztásába, a törvényjavaslat értelmében pedig megkapná ezt a jogkört is” – magyarázta Juhász azzal, hogy az igazgatótanács kompetenciái más téren is növekednének. A törvényjavaslat az egyetemek legfőbb szervezeti egységeit, az egyes karait is érintené, hiszen megszűnnének a kari szenátusok, amelyek jelenleg az egyes karok vezetőit, a dékánt is választják.
Az oktatási tárcának az a szándéka, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljon az egyetemek működése felett. Juhász szerint abban mindenki egyetért, hogy szükségesek a változások, de ezt a felsőoktatási szervezeteknek és a minisztériumnak együtt kell kidolgoznia. A komáromi egyetem rektora szerint az sem világos, miért a koronavírus-válság közepén kell ezt végrehajtani.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
