Na, ezért nem szabadott volna a német multik összeszerelő csarnokává tenni az országot: letarolhatja a magyar gazdaságot az autóipar válsága

Na, ezért nem szabadott volna a német multik összeszerelő csarnokává tenni az országot: letarolhatja a magyar gazdaságot az autóipar válsága

Büszke, erős, európai és szuverén hazánk gazdasága hosszú évek óta a német nehézipar, elsősorban az autógyártás hátsóudvara. Az egymást követő jobb-, illetve baloldalinak hazudott kormányok ciklusokon átívelő bölcsessége, hogy a lelkesen építgetett tízmilliós összeszerelő csarnok valójában zöldellő télikert, ahol vígan hűsölünk majd a soha véget nem érő gazdasági növekedés pálmáinak árnyékában. Csakhogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a zordon valóság lyukat üt a magunk fölé álmodott üvegházon. 

“A remény szikrája is kihunyt” – ezt a drámai címet adta a Portfolio az elmúlt időszak európai autóiparának vészjolsó adatait elemző cikkének. Nem véletlenül. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA ) legfrissebb jelentése szerint júniusban az előző évihez képest 

csaknem 8 százalékkal esett vissza az új járművek eladása. 

A 2019-es esztendő első féléve pedig összesen több mint 3 százalékos csökkenést hozott ezen a területen. Még durvább a helyzet, ha Európa legjelentősebb autópiacait vesszük górcső alá. Franciaországban 8,4.  Spanyolországban 8,3, az Egyesült Királyságban 4,9, Németországban 4,7 százalékos a visszaesés. 

Az ACEA jó ideje először jósol csökkenést az autóeladások terén. A kibontakozó válság oka a szakértők szerint a gazdasági növekedés lassulása és a Brexit. 

Az egy évvel ezelőtti júniushoz képest csaknem minden jelentős autógyártó cég forgalma csökkent. A Magyarországon érdekeltséggel bíró, vagy befektetést tervező vállalatok sincsenek könnyű helyzetben. 

  • A Mercedes 6,3 százalékos
  • az Audi 9,4 százalékos
  • az Opel 9,5 százalékos
  • a BMW 10,1 százalékos 
  • zuhanást könyvelhet el. A szervezet a Suzukiról nem közölt adatokat, de az iparág döntő többségét érintő trendek alól aligha vonhatják ki magukat. 

    Ezek első blikkre talán nem tűnnek annyira brutális számoknak, ám egyrészt már önmagukban is euromilliárdokban mérhető bevételkiesést jelentenek, másrészt 

    Hírdetés

    ezt a deficitet elsőként jó eséllyel a közép-európai országokban működő leányvállatokon vasalják be. 

    A multik ugyanis az anyaországban csak végső esetben hajtanak végre leépítéseket, a régió országai pedig a nyugatiakhoz képest megalázó bérekkel sem biztosítanak annyira olcsó munkaerőt, mint a Balkán, vagy Kelet-Ázsia. Vagyis a legkönnyebben az itteni munkavállalókat bocsájtják el. 

    Az a köztes helyzet, amelybe az elmúlt évtizedekben pozicionáltuk magunkat, a nagyon gazdag, és a nagyon szegény országoknál is sebezhetőbbé tett minket. 

    A válságot jelző első hideg szelek már meg is csapták a hazai autóipart. Május közepén jelentették be, hogy határozatlan időre felfüggesztették a Mercedes kecskeméti üzemének bővítését, a Vasas Szakszervezeti Szövetség közlése szerint pedig egy nyugat-dunántúli és egy dél-dunántúli járműipari üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el, s további egyben tervezik bevezetni.

    Számos jármű- és fémipari cégnél már most létszámstop van, a megüresedett helyeket nem töltik fel, a lejáró határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg.

    Április végén pedig egyik napról a másikra több mint kétezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autóipari, gépipari beszállítók. Több üzemben visszaesett a termelési projektek száma, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést és átálltak az eddigi három műszakról kettőre. 

    A létszámleépítésen, vagy a munkaidő csökkentésén kívül adott egy harmadik lehetőség is a spórolásra: az olcsóbb munkaerő. A multiknak ehhez el sem kell költözniük Magyarországról, hiszen a kormány hathatós támogatásával ukrán, szerb, török és közép-, illetve kelet-ázsiai vendégmunkások ezreit telepítik az országba. A vasas szakszervezet szerint több helyen 

    a magyar kölcsönzött dolgozókat elbocsátják, a külföldi vendégmunkásokat viszont megtartják.

    A kormányt ez láthatóan nem hatja meg, hiszen eddig már 8 milliárd forintot költöttek a bevándorlók szálláshelyeinek építésére, és éppen a hétvégén jelentették be a program kibővítését. A migránsellenes propaganda dübörgése közepette pedig már több mint 26 ezer külföldinek adtak munkavállalási engedélyt 

    Világosan látszik, hogy a  legfontosabb cél az olcsó munkaerő biztosítása a multicégek gyártósorai mellé.

    Hogy ezek a munkások magyarok, vagy idegenek, az Orbánéknak mindegy. 

    És minél jobban érezteti majd hatását nálunk a Nyugat-Európában egyre inkább elkerülhetetlennek tűnő válság, annál több magyart cserélhetnek le mongolokra, ukránokra, vagy törökökre. Ha pedig már ez sem lesz elég, akkor egyszerűen lakatot tesznek a gyárra.

    És ez messze nem csak annak a 170 ezer embernek a gondja lesz, aki jelenleg a járműgyártásban dolgozik. 2018-ban az autóipar adta a magyar ipari termelés 22 százalékát. Négy üzem és a beszállítóik. Irtózatos számok ezek, amelyeknek soha, de soha nem szabadott volna kialakulniuk. Ezek az adatok lényegében nem jelentenek mást, mint, hogy 

    Magyarország gazdasági létezéséről Hamamacuban Ingolstadtban, Russelheimben, és Stuttgartban döntenek. 

    “Nem leszünk gyarmat!” – harsogta a haza szabadságát Brüsszeltől féltő Békemenet. Igazuk is van. Nem leszünk – már rég azok vagyunk. 


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »