Annak ellenére, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) több munkatársának is van akkreditációja (lényegében állandó belépési engedélye) az Európai Parlamentbe (EP), ezt az intézmény vezetőjének, Antall Péternek nem sikerült megszereznie, hiába kérvényezte – tudta meg lapunk az EP sajtóosztályától. Ez már csak azért is pikáns, mert az Antall József Tudásközpont megalakulását a néhai miniszterelnök özvegye, Antall Józsefné 2009-ben éppen az Európai Parlament Antall épületszárnyának avatásán jelentette be.
Lapunkat az Európai Parlament sajtóosztálya arról tájékoztatta, hogy Antall Péter kérvényezett akkreditációt az EP-be, viszont nem nyújtotta be az ehhez szükséges dokumentumokat.
Arra kérték ezért az EP illetékesei, hogy pótolja egy hónapon belül, de mivel nem tette, eredeti kérvényét a határidő leteltével visszautasították. Bár adatvédelmi okokból arra nem válaszolt a brüsszeli szerv, hogy milyen konkrét dokumentum hiányzott Antall Péter esetében, az egyik lehetséges ok, hogy az AJTK vezetője az EP-nek eddig nem tudta igazolni az alapítvánnyal fennálló kapcsolatát. Egy alapítványt például a kuratórium, illetve annak tagjai képviselhetnek, ám az Antall József Tudásközpont esetében a néhai miniszterelnök fia nem tagja a kuratóriumnak, ellentétben például Gulyás Gergely Fidesz-alelnökkel vagy Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
Az akkreditáció feltételeiről szóló általános tájékoztatás szerint a kérvényezőnek be kell nyújtania egy, a kérelmet indokló levelet, munkaviszony-igazolást, önfoglalkoztató személyek esetén eskü alatt tett nyilatkozatot vagy egy szakmai szervezetben való tagságot igazoló okiratot, illetve a nyilvántartásba való bejegyzést igazoló okiratot. Szükség van ezenkívül a szervezet létesítő okiratára vagy bármely más, a szervezet jogállását tükröző hivatalos okiratra.
Kérdésünkre az EP sajtóosztálya jelezte azt is, mivel maga az Antall József Tudásközpont már bekerült az úgynevezett átláthatósági nyilvántartásba, így Antall Péter bármikor kérelmezheti újra az akkreditációt a szervezet nevében. Ez utóbbi válasz arra enged következtetni, hogy eddig ilyesmi még nem történt meg. Hozzátették azt is, hogy jelenleg az AJTK három munkatársának is van EP-akkreditációja.
– Nem mentek be érte a kinn lévő munkatársak – ezzel magyarázta lapunknak akkreditációja hiányát Antall Péter. Arra a kérdésre, hogy kérvényezi-e újra az akkreditációt, azzal válaszolt, hogy „biztosan”, a hónap végén pedig Brüsszelbe megy, és akkor utánanéz a kérdésnek. Antall Péter a Magyar Nemzetnek nem akart interjút adni, de annyit még megtudtunk tőle, hogy egyelőre nem beszélt Lázár Jánossal.
A tervezett egyeztetést maga Lázár János vetette fel az egyik kormányinfón, amikor az olimpia elleni aláírásgyűjtésről volt szó. A hírek szerint az évente csaknem 600 millió forint közpénzből (a Miniszterelnökség támogatja őket) gazdálkodó AJTK ugyanis az év elején az olimpia elleni akció miatt került a hírekbe. Elbocsátották ugyanis – átszervezésre hivatkozva – az egyik irodavezetőt, aki kiállt egy, az olimpia elleni kezdeményezést lájkoló fiatalabb kollégája mellett. Az eset azért volt érdekes, mert nem sokkal korábban Antall Péter a Facebookon egy zárt csoportban azt írta az AJTK munkavállalóinak: „Felhívom a figyelmeteket arra, hogy a finanszírozásunk az ME-ből jön (Miniszterelnökség). Nem szeretnék a munkatársaktól olyan posztokat, like-ot, amely az olimpiát támadja.” Majd hozzátette: mindenkinek lehet véleménye, de arra kérte a dolgozókat, ezt ne nyilvánosan fejtsék ki, mert árthatnak vele az intézménynek. „Aki önállósodni akar politikailag, exponálja magát más irányokban, annak azt üzenem, hogy nem kötelező itt dolgozni […] Mi nem állunk be a napi belpolitikai vitákba” – tette hozzá.
Tegnap az Index arról számolt be, hogy az elbocsátott irodavezetőnek, Szert Boglárkának a Momentum Mozgalom segít majd anyagilag a munkaügyi perben. A volt irodavezető azért perelte be az Antall József Tudásközpontot, mert úgy véli, megtorlásként küldték el. (Az első tárgyalási napot már ki is tűzték április 25-re.) A Momentum jelezte, hogy – pervesztés esetén – 800 ezer forintig átvállalja az eljárás költségeit. A nemrég párttá alakult szervezet elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországon 2017-ben diszkrimináció érjen bárkit a munkahelyén politikai véleménye miatt. „Az ügyben a végsőkig el kell menni. Szimbolikus ügyről, a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó. Nem félemlíthetnek meg senkit, nem élhetünk újra a kommunizmusban” – írták.
Antall Péter korábban azzal érvelt, hogy az elbocsátás valójában nem is megtorlás volt, és az irodavezetőt már tavaly novemberben el akarta bocsátani, de tekintettel a karácsonyra, ezt 2017-re halasztotta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
