Mozivásznon a legigazibb Trianon történet

Mozivásznon a legigazibb Trianon történet

A magyarországi filmszínházakban november 10-én kezdik vetíteni a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet. 

A MEGAFILM legújabb alkotása olyan kérdésekre keresi a választ, hogy vajon mi történt a Franciaországba érkező magyar delegációval 1920. január 7-e után? Kik és milyen képet festettek a magyarokról a korabeli közvélemény előtt annak érdekében, hogy „eladható” legyen a nemzetcsonkítás? Hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor aláírják a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben?

Hogyan kényszerítették rá erre az erős és dacos nemzetre 1920-ban a trianoni békediktátumot? 

Ezelőtt 100 évvel, Magyarországnak jól jött volna egy példátlan európai összefogás, annak érdekében, hogy ne veszítse el saját területének mintegy kétharmadát. Helyette inkább egy példátlan európai összefogás jött létre annak érdekében, hogy elveszítse, és hogy más nemzetek háborút követő területi igényei érvényesülhessenek. Azóta a trianoni szerződést a legtöbb ember hajlamos egyfajta zavaró, unalmas történelmi háttéranyagként kezelni, belenyugvással nézni, szemet hunyni afelett, hogy magyar emberek százezrei élnek egyenlőtlenségben, hátrányban évtizedek óta, de maradnak erősek, békések, derűsek és magyarok”

Hírdetés

– mondta el Helmeczy Dorottya, producer.

“Mi színészekkel, történészekkel, archív felvételekkel, filmes grafikákkal meséljük el mindössze egy „filmnyi” idő alatt, hogy mégis hogyan történhetett mindez” – árulta el a Balázs Béla-díjas producer.

Máthé Áron történész szerint: “Trianon bő évszázada a magyar bizonytalanság ősforrása. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a Duna-völgyének „tejtesvéreinek” fejei fölött ne lehessen békét csinálni, hanem ők maguk, egymás között, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján tudják berendezni a Kárpát-medencei életüket. Ha ez megvalósul, akkor jóval kevésbé leszünk a nagyhatalmaknak kiszolgáltatva és Trianon átkát is le tudjuk vetni. De addig beszélnünk kell róla, és fel kell tárni az okokat, az eseményeket – és meg kell becsülni azokat, akik a lehetetlent is megpróbálták 1920-ban.”

A film rendezői: Tősér Ádám és Babos Tamás, zeneszerző: Moldvai Márk, főbb szerepekben: Apponyi Albert: Kelemen József, Henry alezredes: Zöld Csaba, Ullmann Adolf: Jakab Csaba, Teleki Pál: Takács Géza, Clemenceau: Szélyes Imre.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »