A kormány programnyilatkozatát, amelyről jelenleg is folyik a parlamenti vita, az ellenzéki pártok többponton is kifogásolják. A Szövetség párt is megfogalmazta a vele szembeni kifogásait, a párt elnöke, Forró Krisztián szerint újfent bebizonyosodott, hogy a felvidéki magyarság megmaradása továbbra is csak a Szövetségnek fontos.
November 16-án Mózes Szabolcs, a párt alelnöke tartott sajtótájékoztatót a kormányprogram kapcsán, amelyen a parlamenti vita alatt álló programnyilatkozat három területét: az infrastrukturális fejlesztést, az oktatást és a kultúrát vette górcső alá a dél-szlovákiai magyarság érdekeit szem előtt tartva.
Mint mondta, a kormányprogramról általánosságban elmondható, hogy nagyon terjedelmes, viszont kevésbé ambiciózus, és viszonylag kevés konkrétumot tartalmaz, ami egy
elszalasztott lehetőséget jelent arra, hogy Szlovákia négy év múlva, élhetőbb hely legyen, nemcsak a szlovákok, hanem a magyar közösség számára is.
Az infrastrukturális fejlesztés nem hoz pozitívumot számunkra
Dél-Szlovákia infrastrukturális fejlesztését illetően is nagyon kevés konkrétumot tartalmaz a kormányprogram, és ugyanez érvényes a közlekedési részre is. Amit viszont tartalmaz, az nem éppen pozitív a számunkra, fogalmazott Mózes Szabolcs.
Ami kiolvasható belőle az az, hogy az északi, északnyugati autópályákat, a D1-es, D3-és az R4-es szakaszait szeretnék gyorsított üzemmódban építeni, a következő négy évben,
s mivel igen költséges beruházásokról van szó, gyakorlatilag az alatt a négy év alatt el is fogy a pénz erre” – fogalmazott, hozzátéve, ugyanakkor
hiányzik az R2-es és az R7-es, a Délnyugat-Szlovákián, illetve Gömör-Nógrádon keresztül haladó gyorsforgalmi utaknak a folytatása.
„Miközben olyan szakaszoktól beszélünk, amelyek esetében előkészített részek vannak, túl vagyunk a területek felvásárlásán és a különböző engedélyezési folyamatokon, mindemellett azt is tudjuk, hogy
sokkal olcsóbb megépíteni például az R7-es folytatását a Csallóközben, vagy akár az R2-es folytatását Gömör-Nógrádban, mint a sokadik alagutat fúrni a D1-es és a D3-as nyomvonalán”
– mondta. Hozzáfűzte: ezzel nem azt állítják, hogy azok nem fontos útszakaszok, hanem azt, hogy nem lehet örökké háttérbe szorítani a magyar érdekeket, Dél-Szlovákia érdekeit, s azt mondani, hogy mi csak várjunk tovább még 20 vagy 30 évet arra, hogy Dél-Szlovákia fejlődjön.
Mint mondta, ugyanez érvényes a vasúti fejlesztésekre is, ahol csak az északi korridorok vannak említve, pedig van Dél-Szlovákiában is egy nagyon fontos nemzetközi korridor, a Párkány-Újvár-Pozsony vonal.
Tehát még azzal sem érvelni, hogy Dél-Szlovákiának azért van pechje, mert itt nincsenek nemzetközi korridorok, olyan fontos nemzetközi vasútvonal, amit fejleszteni kellene”
– mondta a politikus, aki szerint a kormány ebben az esetben is megfeledkezik a magyarlakta vidékekről, Dél-Szlovákiáról.
Oktatás és kultúra terén sem hoz sok pozitívumot számunkra a kormányprogram
Az oktatás terén szinte semmi pozitívumot nem hoz számunkra a kormányprogram, még csak ígéret szintjén sem, a kulturális rész egyik problémája pedig, hogy egy homályos megfogalmazást alkalmaz a kisebbségi kulturális alappal kapcsolatban, miszerint a belső működési szabályzatát átírnák, mondta a párt alelnöke.
„Talán még nagyobb kételyeket vet fel Tomáš Taraba miniszter pár nappal ezelőtti nyilatkozata a kormányprogram elfogadása után.
Taraba egy kicsit konkretizálta a kormányprogram eme részét, és kijelentette, hogy a kulturális minisztérium befolyását szeretnék növelni az alapban.
Miközben jelenleg elvileg nincs az alapra befolyása a kulturális minisztériumnak, mert nincsenek benne általa jelölt személyek, csak a KKA igazgatója által jelölt személyek vannak ezekben a forrásosztó bizottságokban” – mondta. Ráadásul ezekben a bizottságokban három esetben a magyar társadalmi és civil szervezetek által megválasztott személyek foglalnak helyet.
Véleményünk szerint éppen ezt a lábat kellene erősíteni, hogy a kultúra autonómiája ezáltal erősödjön, nem pedig fordítva, hogy a kulturális minisztériumból delegálni oda embereket, ne adj isten úgy, hogy többségben legyenek ezekben a bizottságokban”
– hangsúlyozta a Szövetség alelnöke.
Az RTVS-szel kapcsolatban is csak azt deklarálják, hogy nyilván politikai okokból kettéválasztanák a rádiót és a tévét, ugyanakkor sehol sem említik, hogy meg kellene felelni annak a kitételnek, amit 2011 óta a törvény előír, hogy a kisebbségek arányában kell a kisebbségi nyelvi műsorokat sugározni, ez a rész is hiányzik a kormányprogramból.
Nem valamiféle plusz dologról lenne szó, hanem arról, hogy érvényesíteni kellene, amit 12 éve előírnak a törvénynek”
– mondta.
„A legkritikusabb rész pedig az, amely a kisebbségek jogállásával foglalkozik, semmitmondó mondatokkal, semmi konkrétummal. A korábbi kormányok legalább belevették a kormányprogramukba a kisebbségi törvényt, más kérdés, hogy nem valósították meg, de legalább szerepelt a kormányprogramban.
Ráadásul egy olyan hiányzó jogszabályról van szó, amit az Alkotmány is feltételez, illetve a különböző Szlovákia által aláírt nemzetközi kötelezettséget is tartalmaznak és már régen meg kellett volna születnie”
– mondta Mózes Szabolcs.
„Minimálisan a kisebbségi törvény, kisebbségi hivatal létrehozását elvártuk volna, hogy benne legyen a kormányprogramban, annál is inkább mivel ez már egy korábbi kormány akcióprogramjában is szerepelt, tehát standardnak vehető” – mondta, hozzátéve, örültek volna, ha egyebek mellett
a preambulum megváltoztatása a más állampolgárságnak az engedélyezése is szerepelt volna a kormányprogramban, valamint az önkormányzati modell átültetése az oktatás és a kultúra terén,
ami semmiben nem károsítja a szlovákokat, a szlovák kulturális intézményeket, pont fordítva, segít a magyar közösségnek.
A kisebbségi kormánybiztosra vonatkozó újságírói kérdés kapcsán Mózes Szabolcs elmondta, semmilyen megkeresést vagy visszajelzést ezzel kapcsolatban ez idáig nem kaptak a kormánytól, valamint azt is elmondta, hogy december 9-énél hamarább biztosan nem születik döntés a Szövetség államfőjelöltjével kapcsolatban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
