Bekérették kedden a moszkvai japán nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki azon szabálysértések miatt, amelyeket a Kuril-szigetek déli vonulatát a kétoldalú vízummentes utazások keretében felkereső japán állampolgárok követtek el.
A japán fél figyelmét arra hívták fel, hogy a vízummentes csoportok összeállításához jóhiszemű hozzáállására van szükség. Orosz részről egyúttal elfogadhatatlannak minősítették Tokiónak az Oroszország saját területén való tevékenysége elleni tiltakozását. A misszióvezetőnek átadott dokumentum hangsúlyozta, hogy a Kuril-szigetek a második világháború eredményeként, törvényes alapon kerültek Moszkva fennhatósága alá.
Az orosz fél hangsúlyozta: a japán kormány kommentárjai arról, hogy az orosz vezetés tagjai látogatást tesznek Szahalin megye ezen régiójában, valamint az ott folytatott szociális, gazdasági és katonai tevékenységgel kapcsolatban tett japán nyilatkozatok „az Oroszország belügyeibe való beavatkozás kísérletével határosak”.
Tokió a múlt héten sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök pénteken meglátogatta a Kuril-vonulathoz tartozó Iturup szigetet.
Vlagyimir Putyin és Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly novemberben, a G20-csoport szingapúri csúcstalálkozóján állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita.
A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás lapján a saját „északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.
Az egyik sziget az űrből
nasa.gov
Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt az ígéretét, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.
Abe Sindzó 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a
kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó a szigeteket „eladni” vagy „elcserélni”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
