Moszkva szükségesnek tartja a párbeszédet Oroszország és az USA között a nukleáris leszerelésről; Nagy-Britanniának és Franciaországnak is részt kellene vennie az ilyen tárgyalásokon, különösen Macron kijelentése után az EU-országok lehetséges francia nukleáris fegyverekkel való védelméről – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője .
A nukleáris leszerelésről folytatott párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között mind a nemzeti érdekek, mind a nemzetközi biztonság szempontjából szükséges – mondta Peszkov Donald Trump amerikai elnök kijelentését kommentálva arról, hogy atommentesítési tárgyalásokat kíván kezdeni Moszkvával.
Oroszország úgy véli, hogy az európai atomhatalmaknak – elsősorban az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak – részt kellene venniük a tárgyalásokon, különösen annak fényében, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni más európai országok lehetséges védelméről Franciaország nukleáris arzenáljával – tette hozzá Peszkov.
„Lehetetlen kizárni az európai nukleáris arzenált ebből a párbeszédből. Meg vagyunk róla győződve, és ez most még aktuálisabb, mint korábban, különös tekintettel Macron úr nemrégiben tett nyilatkozatára arról, hogy Franciaország atomernyőt kíván biztosítani az európai államok biztonságának. Néhány európai ország, amint azt tegnap hallottuk, gyorsan támogatta ezt az elképzelést. Ezért valóban, az európai atomarzenálnak a Kreml-személyi tárgyalások részét kell képeznie.”
Macron februári nyilatkozata előtt Friedrich Merz, a Németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokat szorgalmazta az „nukleáris védelemről”, az Egyesült Államok csapatainak Európából való esetleges kivonása miatt.
Trump szerint „nagyszerű lenne”, ha „mi mindannyian, beleértve Kínát is, megszabadulnánk az atomfegyverektől. Peskov megjegyezte, hogy Peking álláspontja ebben a kérdésben továbbra is ismeretlen, mivel Oroszország, az Egyesült Államok és Kína között eddig nem folyt megbeszélés a nukleáris leszerelésről.
„Jó kapcsolatunk van Kínával, amelyet fejlesztünk és párbeszédet folytatunk minden stratégiai stabilitási kérdésben. Tovább fogjuk bővíteni ezt a párbeszédet. Az amerikaiaknak megvannak a maguk kapcsolatai Kínával, és figyelembe kell venniük Peking álláspontját. Eddig nem voltak konkrét tárgyalások, és nem tudni, mikor kerülhet sor ilyen tárgyalásokra” – mondta Peszkov.
Február közepén Trump kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel akar tárgyalni a katonai kiadások csökkentésének és az atomfegyverek ellenőrzésének szükségességéről.
Trump szerint ezt a pénzt más dolgokra is fel lehetne használni, ami remélhetőleg sokkal produktívabb lenne. Nincs ok közel 1 billió dollárt katonai szükségletekre költeni – vélekedik Donald Trump.
Putyin támogatta Trump ötletét, hogy 50 százalékkal csökkentsék Oroszország és az Egyesült Államok védelmi kiadásait. Ez egy pozitív javaslat – jegyezte meg Putyin, hozzátéve, hogy Kína védelmi költségvetéséről Pekingnek kell döntenie. Peszkov hangsúlyozta, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris leszerelési megállapodás az egész világ érdeke. Megismételte, hogy Moszkva nyitott az ilyen párbeszédre, de „a labda az amerikaiakéban van”.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tavalyi becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok a világ nukleáris arzenáljának mintegy 90 százalékát adja, Kína pedig jelentősen bővítette készleteit.
Részletek
Oroszország összesen 5580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik 2024-ben, ami a világ legnagyobb megerősített nukleáris robbanófej-készlete. Az Oroszországban telepített rakéták száma (amelyek ténylegesen készen állnak a kilövésre) körülbelül 1710 darab, ami egyben a legnagyobb megerősített stratégiailag telepített arzenál a világon 2024-ben. A fennmaradó fegyverek vagy tartalék készletekben vannak, vagy kivonták őket, és leszerelésre készülnek. Oroszország jogelődje, a Szovjetunió 1986-ban elérte a 45 000 nukleáris robbanófej csúcskészletét. Az Oroszország birtokában lévő fegyverek számát jelenleg az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú Új START-szerződés szabályozza. Oroszország és az Egyesült Államok a világ legnagyobb nukleáris hatalma, birtokában van a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 88%-a.
Az Egyesült Államok volt az első ország, amely nukleáris fegyvereket gyártott, és ez az egyetlen ország, amely harcban használta azokat, a Japán elleni második világháborúban Hirosimát és Nagaszakit bombázták. A hidegháború előtt és alatt 1054 nukleáris kísérletet hajtott végre, és számos nagy hatótávolságú atomfegyver-hordozó rendszert tesztelt. 1940 és 1996 között az Egyesült Államok szövetségi kormánya jelenleg legalább 11,7 billió USD-t költött nukleáris fegyverekre, beleértve a platformok fejlesztését (repülőgépek, rakéták és létesítmények), a vezetést és ellenőrzést, a karbantartást, a hulladékkezelést és az adminisztratív költségeket. Becslések szerint az Egyesült Államok több mint 70 000 nukleáris robbanófejet gyártott 1945 óta, többet, mint az összes többi nukleáris fegyverrel rendelkező állam együttvéve. 1962 novemberéig az Egyesült Államok nukleáris kísérleteinek túlnyomó többsége a föld felett történt. A részleges nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződés elfogadása után minden kísérletet a föld alá helyeztek, hogy megakadályozzák a nukleáris csapadék szétszóródását olvasható itt.
Megosztás
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
