Most Németországot adósítaná el örökre Soros György

Teljes ágazatok kerültek a csőd szélére a koronavírus-járvány miatt, és bár 2020 harmadik negyedévében uniós szinten nőtt a GDP, az év első kilenc hónapjában így is elmaradt az egy évvel korábbi szinthez képest – hangzott el az M1 Unió 27 című műsorában.

Bár az Európai Unió állam- és kormányfői elfogadtak egy jelentős, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállító csomagot, Soros György szerint van jobb megoldás is.

A milliárdos spekuláns a német Handelsblatt gazdasági folyóiratban azt közölte: most kell bevezetni az örökkötvényt. Szerinte csak ezzel lehet enyhíteni a 2008-as pénzügyi válságnál is nagyobb károkat okozó válságot.

Az európai intézmények nem kértek ebből a javaslatból, így az egyes tagállamokat, például Németországot igyekszik meggyőzni, hogy mégis bocsásson ki örökkötvényt.

„A jövő generációit Soros György nem felvirágoztatni akarja, nem egy stabil, kiszámítható jövőképet igyekszik nekik juttatni, hanem egy olyan konstrukciót, amiben a jövő generációi fizetnék a most kibocsátott kötvényeknek a kamatát” – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

Az európai tagállamok vezetői már tavaly tavasszal felmérték, hogy a járvány komoly károkat okoz a tagállamok gazdaságainak. A vírus európai megjelenése után gyakorlatilag egyik napról a másikra álltak le a szolgáltatások. Szinte teljesen megszűnt a turizmus, emiatt a hozzá kapcsolódó iparágak is komoly károkat szenvedtek el, mint például a szállodaipar vagy a vendéglátás.

„A koronavírus-járvány első hetei, hónapjai óta Európa folyamatosan küzd azzal, hogy milyen megoldást válasszon a járvánnyal kapcsolatos gazdasági visszaesés és a gazdasági nehézségek áthidalásra. Több tervezet jelent meg Brüsszel részéről is. Ugyanakkor nemcsak Brüsszel, hanem Soros György is megfogalmazott Európa számára egy egészen sajátos javaslatot, ez pedig az úgynevezett örökkötvények kibocsátása lenne” – részletezte Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

Elemzők rámutattak, hogy az örökkötvény kedvezőnek tűnhet, azonban komoly veszélyeket rejt magában. A kölcsönkapott pénzt ugyanis nem kellene visszafizetniük a tagállamoknak, csak annak kamatait kellene megfizetniük, a kamatfizetési kötelezettség viszont soha nem szűnne meg. Ráadásul Soros György azt is írta cikkében, hogy mindeközben a kamatlábak nem csökkenhetnének.

Hírdetés

Elemzők szerint ezzel a konstrukcióval a modern kori adósrabszolgaság alakulna ki, ahol komplett országok lennének az adósok.

Kovács Attila úgy fogalmazott, évtizedekig, az idők végezetéig egy kis vagy relatíve kis összeget, de mindig  fizetni kell a hitelezőknek.

„Itt értelemszerűen Soros György spekuláns saját gazdasági érdekei sejlenek fel a háttérben. Az európai uniós intézmények, döntően az állam- és kormányfők ellenálltak ennek a kísértésnek a tavalyi év folyamán. Úgy látszik, hogy a hátsó ajtón ismét szeretne Soros György visszakúszni és visszacsempészni ezt az ötletét, javaslatát az európai közbeszédbe, illetve az európai politikusokhoz” – emelte ki a szakértő.

A spekuláns nemcsak a gazdasági károk enyhítésére javasolja az örökkötvényt. Korábban ezt a konstrukciót szorgalmazta a migránsok betelepítésére is. Így juttatná lakhatáshoz és segélyekhez az illegális bevándorlókat.

„Egész Európa eladósodna, és a kötvények után a kamatokat kellene minden évben fizetnie.

Ez lényegében semmi másról nem szól, minthogy Európa hosszabb távon egyfajta adósrabszolgaságba kerülne, és ez európai szuverenitást érné nagyon komolyan, hogyha az örökkötvényeket elfogadnák” – tette hozzá Palóc.

Soros György nemcsak az örökkötvények által próbálja érvényesíteni akaratát.

„Az elmúlt években ugyanis globális médiabirodalmat alakított ki”– számolt be a V4NA hírügynökség. Csak tavaly nagyjából 26 millió dollárral támogatott csaknem százhúsz szervezetet, szerkesztőséget. Ez nagyjából 7,7 milliárd forintnak felel meg.

Ebből a pénzből körülbelül 1,4 millió embert lehetne beoltani a legdrágább koronavírus elleni vakcinával. Soros viszont inkább az eszméit népszerűsíti belőle.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »