Most éli a reneszánszát Közép-Európa

Most éli a reneszánszát Közép-Európa

Közép-Európa a reneszánszát éli, folyamatosan és dinamikusan fejlődik és erősödik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Krakkóban.

A Jagelló Egyetemen rendezett Közép-Európa – egy térség sorsa a történelem sodrában című konferencián a kormányfő felszólalásában kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát. Ezen dolgozik a V4, ennél „kisebb célt nem érdemes kitűznünk” – fogalmazott.

A kormányfő hangsúlyozta a térség unión belül betöltött szerepét, a visegrádi négyek tagjainak egymás melletti kiállását, közös fellépését az európai reformok és a bevándorlás ügyében, továbbá a régió gazdasági felemelkedését. Mint mondta, Közép-Európa gazdaságilag és politikailag Európa legstabilabb térsége.

Orbán Viktor Krakkóban az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén is részt vett. A kormányfő kiemelte: Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy október 23-án Andrzej Duda lengyel államfő Budapestre látogatott, ami nagy megtiszteltetés volt a magyaroknak.

Orbán Viktor: új, felívelő közép-európai korszak következik

Új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyar-lengyel barátságot ebben az új korszakban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Krakkóban, egy 1956-os ünnepségen.

A kormányfő az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén kiemelte: „tudjuk, hogyan kell barátnak lenni a szenvedéssel teli időben, de most másmilyen időkre készülünk”, a nagy közép-európai felemelkedésre, a békés, szabad, derűs és jómódú közép-európai életre.

Különleges a lengyel-magyar barátság

A miniszterelnök hangsúlyozta: a lengyel-magyar barátság különleges dolog, Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A különleges ebben a barátságban az, hogy ezer éve létezik – tette hozzá.

Úgy vélte, a barátság nem jelenti azt, hogy ne lennénk tisztában egymás hibáival, de elnézzük azokat egymásnak, egymás erényeit pedig felülértékeljük. Egyesek szerint ez romantika, de fontos, hogy az életünk része maradjon a „lengyel-magyar romantikus barátság” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezért helyénvaló megemlékezni a közös eseményekről, mint ahogy most is teszik.

Hírdetés

Orbán Viktor felidézte, hogy október 23-án Andrzej Duda lengyel államfő Budapestre látogatott, ami nagy megtiszteltetés volt a magyaroknak. A lengyel elnök is arról beszélt, hogy a lengyelek vért küldtek a magyaroknak 1956-ban – közölte.

A kormányfő szerint a vér a magyar történelemben komoly dolog, ha az ember a vérét adja, mindenét odaadja barátjáért. A magyar nyelvben ismert a vérszerződés szó is, hiszen amikor a magyarok elfoglalták 1100 éve a mai Magyarország területét, a hét törzsfőnök összegyűlt, vérüket összevegyítették egy edényben, hogy kifejezzék: a testvérünk az, akivel összekeveredik a vérünk – mondta.

Arra utalva, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a lengyelek egyebek mellett véradománnyal segítettek, Orbán Viktor kijelentette: a lengyeleknek köszönhetően a magyarok és a lengyelek vére összekeveredett, 1956 után a lengyeleket a magyarok nemcsak barátnak tekintik, hanem olyan testvérnek, akikkel vérszerződést kötöttek. A most leleplezett emléktábla erre emlékeztet – mutatott rá.

A barátságot a fiatalok vihetik tovább

A miniszterelnök arra is kitért, hogy várják Magyarországra a lengyel fiatalokat, ösztöndíjakat alapítanak a lengyel kormánnyal, kulturális alapítványokat hoznak létre, hogy továbbvihessék a fiatalok a lengyel-magyar barátságot.

Jacek Majchrowski, Krakkó polgármestere emlékeztetett: amikor az 1956-os forradalom elindult, a magyarok a támogatásukat akarták kifejezni a nem sokkal korábbi poznani események miatt, de a magyarok továbbjutottak követeléseikkel, mint a lengyelek. Utána viszont nagy véráldozattal és hosszú ideig tartó elnyomással kellett fizetniük – tette hozzá.

Mint mondta, a lengyelek segítsége Krakkóban nagyon jelentős volt, sok segélyszállítmány innen indult el Magyarországra. A most leleplezett emléktábla révén pedig minden krakkói és turista jobban megismerheti a közös történelmi szálakat, amelyek összekötik a magyar és a lengyel népet – vélekedett.

Az eseményt követően a miniszterelnök találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, akinek társaságában koszorút helyezett el a 2010-ben Szmolenszknél elhunyt Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnök és felesége, Maria síremléke előtt a Wawel-székesegyházban.

Közép-Európa a reneszánszát éli

A Waclaw Felczak lengyel történészprofesszor születésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferencia emlékülésén Orbán Viktor felszólalásában kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát.

Ezen dolgozik a V4, ennél „kisebb célt nem érdemes kitűznünk” – vélekedett.

A miniszterelnök emlékeztetett: annak idején Waclaw Felczak „medret szabott a mi politikai elképzeléseinknek”, az ő tanácsára alakult meg a Fidesz, így „alapító szellemi atyánk lett”.

A kétnapos látogatáson Krakkóban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski volt lengyel miniszterelnök, a konzervatív Jog és Igazságosság pártja (PiS) elnöke társaságában megtekinti a Wawel királyi vár székesegyházát


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »