Hála Molnár Mátyás szívbéli munkájának és erőfeszítéseinek, a múzeum a Rákóczi-kutatás egyik központja lett, élete végéig a népművelés, a tanítás hivatását gyakorolta, munkásságáról pedig Zsigmond Dezső és Erdélyi János Fordulj, kedves lovam címmel készített filmet.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke beszédet Molnár Mátyás (1923-1982), a Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény alapítója születésének 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a vajai református templomban 2023. szeptember 14-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Molnár Mátyás 1923. augusztus 14-én született a Heves vármegyei Karácsondon. Szatmárcsekén kezdte pedagógusi pályáját, majd feleségével együtt Túristvándiban tanított tíz évig. A tanítás mellett kapcsolatot tartott a térségből származó, annak problémái iránt érdeklődő, később ismertté vált értelmiségiekkel Váci Mihállyal, Ratkó Józseffel, Czine Mihállyal, Végh Antallal és Balázs Józseffel.
1957-ben büntetésből Vajára helyezték, itt döntő szerepe volt a vajai várkastélyban 1964-ben megnyitott Vay Ádám Múzeum létrehozásában, amelynek igazgatója lett. Halála után a múzeum vezetésének munkáját fia, Molnár Sándor vette át.
A református igehirdetéssel egybekötött ünnepségen részt vett L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés kormánypárti elnöke; Molnár Mátyásról Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is megemlékezett.
Egy múzeum alapítása mi más, ha nem a hagyományok megőrzésének és továbbadásának a legegyszerűbb módja – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény alapítója, Molnár Mátyás (1923-1982) születésének századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vaján.
Vitályos Eszter a helyi református templomban elmondott beszédében a pedagógus-népművelő életét felidézve azt mondta, a múzeumra gondolva nem szabad kizárólag az épületre és intézményre gondolni, Molnár Mátyásnak és feleségének műve ennél sokkal fontosabb, a múzeummal ők valójában közösséget építettek.
Kortárs írókat, költőket, festőket hívott Vajára, alkotótáborokat szervezett, találkozási lehetőséget, szellemi műhelyt alakított ki, a kor kultúrpolitikája ellenére az elhallgattatott költők és írók részére megjelenést is biztosított – méltatta a pedagógust az államtitkár.
Hála Molnár Mátyás szívbéli munkájának és erőfeszítéseinek, a múzeum a Rákóczi-kutatás egyik központja lett, élete végéig a népművelés, a tanítás hivatását gyakorolta, munkásságáról pedig Zsigmond Dezső és Erdélyi János Fordulj, kedves lovam címmel készített filmet – emlékeztetett Vitályos Eszter.
Életének nagy tanulsága – folytatta – , hogy nincs fontosabb feladat, mint közösségeink építése, a róluk való gondoskodás, a családunkkal, a szeretteinkkel és embertársainkkal létesített közösség.
Vitályos Eszter beszédében aláhúzta, Molnár Mátyás olyan korban élt, amelyben a tartást, a hitet, az elszántságot és az állhatatosságot üldözték, de így lett erkölcsi példa a fiatalabb családtagoknak és ezzel együtt mindenkinek.
Az ünnepségen Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, Molnár Mátyás felismerte, hogy a múlt emlékeit meg kell tartani, ebben fog hozzájárulni a jövőhöz.
Abban járt élen, hogyan lehet itt Vaján azokat a kulturális emlékeket megőrizni és közösséget létrehozni, ami korábban jellemezte Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét – hangoztatta a képviselő.
A templomi megemlékezést megelőzően a résztvevők a helyi temetőben elhelyezték az emlékezés virágait a pedagógus síremlékén, délután pedig a Kincsek képzőművészeti gyűjteményünkből címmel nyílt kiállítás a vajai kastélyban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
