Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szeptember 18-án ad otthont az Isten Szolgája Esterházy János Zarándoknapnak. Az ide szervezett zarándoklatok a hitet és a nemzeti identitást erősítő alkalmak. Szeptember első napján az Ipolyviski Római Katolikus Plébániaközösség Lormusz János esperesplébános vezetésével szervezett zarándoklatot Alsóbodokra. Az eseményre az Ipoly menti régió számos településéről csatlakoztak zarándokok.
A zarándokközpontban a hívek találkoztak a szintén Ipoly menti születésű Molnár Imre Esterházy-kutatóval. Molnár Imre rövid köszöntőjében kifejtette:
A közelgő nemzetközi eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban Esterházy János visszaemlékezéséből idézve megjegyezte, Esterházynak a Gulagon egyetlen vágya volt, mégpedig az, hogy részt vehessen a szentmisén, szentgyónásban és szentáldozásban részesülve. Számára Krisztus jelenléte a szentmisén az eucharisztia élő valósága volt.
A szenvedéseit felajánlotta a nemzetért, azokat Krisztus keresztjével együtt hordozta – fogalmazott.
Felidézte az egykoron főleg az Ipoly mentén szolgáló Lénár Károly atya, a kommunizmus idején meghurcolt pap szavait: Esterházy egy járó tabernákulum volt a börtönben. „Nekünk is ilyen járó tabernákulumnak kellene lennünk, ebben is példát vehetünk Isten Szolgájától” – szögezte le Molnár Imre.
A boldoggá avatásával kapcsolatban elmondta: a politikussal szemben a hitvalló, a szenvedést vállaló Esterházy János került a boldoggá avatási per fókuszába. A második világégést követő hányatott sorsú 12 esztendő alatt a végtelen istenszeretet adott neki erőt a túlélésre.
Molnár Imre szerint jövő év végéig befejeződik a boldoggá avatási per egyházmegyei folyamata. Ezzel lezárul az egyházi per első szakasza. Ezt követően ajánlják fel azt vatikáni szinten. A teljes folyamat nehézkes és hosszadalmas – tette hozzá.
Mivel Esterházy János már Isten Szolgája, így lehet hozzá folyamodni kérésekkel közbenjárások által – magyarázta az Esterházy-kutató.
Esterházy János itt van velünk, vele együtt imádkozhatunk a felvidéki magyar közösségeink sorsáért, a felvidéki régiók jövőéért, a nemzetünkért – szögezte le.
Szólt a zarándokközpontról is. Mint fogalmazott: „Aki ellátogat Alsóbodokra, azt megérinti a kegyelem. Innen senki nem tért haza üres lélekkel és szívvel. Az ő életáldozatának kegyelme átjárja az idelátogatók lelkét, mellyel bele tudunk nézni abba a tükörbe, amit Esterházy János tart elénk az ő életével, áldozatvállalásával.”
(Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
